Az öregedési folyamatokat a génműködés szintjén vizsgáló új tanulmány szerint szerveink gyakran „fiatalabbak”, mint amit valós életkorunk alapján várnánk.
A génaktivitás mintázata alapján meghatározható, hogy valós korunkhoz képest milyen biológiai állapotban vannak a szerveink, például a vesék, a szív vagy az izmok. Egy fiatal, láthatóan jó egészségi állapotban lévő embernek is lehetnek például komoly szívproblémái, amelyek azonban még jó darabig tünetmentesek maradnak. Ennek fennállhat a fordítottja is, amikor a szervei alapján valaki idősebb kora ellenére is kiváló egészségnek örvend. Stuart Kim (Stanford Egyetem) és munkatársai a közelmúltban olyan genetikai tesztet fejlesztettek ki, amellyel egyszerűen felmérhető a szervek egészségi állapota. A kutatók 16 és 81 év közötti személyek izomszöveteiből származó mintákban elemezték a gének működését, és sikerült 250 olyan gént azonosítaniuk, amelyek működésében az életkor előrehaladtával jelentős változások tapasztalhatóak. A kiválasztott gének aktivitását összevetették az izomrostok méretével (a méret jelezte, hogy milyen állapotban van az izom), és azt találták, hogy a genetikai profil jóval pontosabban tükrözi az izomrostok egészségi állapotát, mint a személy életkora. Egy korábbi vizsgálatban ugyanez a kutatócsoport egy 78 éves hölgy veséjéből származó szövetmintát elemzett, és szintén azt tapasztalta, hogy a szerv kevésbé „öregedett meg”, mivel működése a génjei alapján inkább egy középkorú asszonyénak felelt meg. Az öregedés folyamatát részben a szüleinktől örökölt gének, részben pedig életmódbeli tényezők befolyásolják: utóbbira példa, hogy a kromoszómák végeit védő rövid, többszörösen ismétlődő szakaszok – az ún. telomérák – gyorsabban rövidülnek azoknál, akik dohányoznak. Ha ezek a „védősapkák” elfogynak, akkor a kromoszómavégek jóval védtelenebbé válnak az öregedés molekuláris folyamatai ellen. Az izomszöveteken végzett vizsgálatok, illetve a korábbi eredmények (más kutatócsoportoktól is) azt mutatják, hogy az öregedés többféle szövettípusban is gyakran ugyanazokat a géneket befolyásolja, így például az emberi agyban, a vesében és az izomszövetekben csökken a sejtek energiaellátásában részt vevő egyik géncsoport aktivitása. „Az ilyen genetikai tesztet a közeljövőben akár arra is fel lehetne használni, hogy olyan potenciális szervdonorokat találjunk, akik különben nem jöhetnének szóba a koruk miatt” – mondta Kim.
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!