A nyolcaddöntők előtt lesz még egy plusz forduló, ahol a csoportok második helyezettjei az Európa Liga kvartettek harmadik helyezettjeivel mérkőznek meg a továbbjutásért. Ezzel párhuzamosan különben a 2021–2024-es időszakra az Európa Ligába is beiktatnak egy plusz kieséses szakaszt, amikor az EL-csoportmásodikok fognak a BL-csoportharmadikokkal játszani.

A sportág kontinentális vezetője, Alek­sander Ceferin szerint az új torna lehetőséget teremt arra, hogy több országos szövetség és csapat versenghessen egymással. „Az új sorozat révén az UEFA klubtornarendszere minden korábbinál befogadóbbá válik. Az európai klubok egyesületével folytatott párbeszéd révén született meg az elképzelés, mert a klubok részéről nagy igény mutatkozott arra, hogy több esélyük legyen nagyobb rendszerességgel nemzetközi tornán részt venniük” – idézte az UEFA első emberét a közlemény.

Az ülésen azt is leszögezték, hogy a BL-meccseket 2021-től is változatlanul kedden és szerdánként rendezik majd, az új sorozatban pedig az EL-hez hasonlóan csütörtökönként lépnek pályára a csapatok. A döntőket egyazon héten játsszák majd le – az EL2-ben szerdai napon, az EL-ben csütörtökön, a BL-ben pedig szombaton lesz finálé a szezon végén.

Az UEFA elképzelései szerint a harmadik torna létrehozásával a jelenlegi huszonhat helyett legalább harmincnégy ország képviselve lesz a főtáblákon, de

Az már biztosnak tűnik, hogy lesz három selejtezőkör, valamint egy playoffszakasz, ahol szokás szerint az úgynevezett UEFA-koefficiens alapján emelik majd ki az együtteseket.

Intertotó újragondolva

Ez nem az első alkalom, hogy a két európai klubtorna mellé egy harmadik sorozatot is indítanak, hiszen korábban az Intertotó-kupa volt az, amely nemzetközi szereplést kínált a kisebb csapatoknak is. Azt 1961-től a nyári „holtszezonban” szervezték, hogy a fogadóirodák kínálata ne maradjon üresen. Az UEFA csak 1995-ben vette át az addigi magánsorozatot, de 2008-ban végleg megszüntették. Addig azonban a romániai csapatok jól szerepeltek, 2005-ben például a Kolozsvári CFR döntős volt, de a Konstancai Farul és a Besztercei Gloria is játszott finálét. A Galaci Oțelul 2007-ben és a Vaslui pedig 2008-ban – többedmagával – meg is nyerte az Intertotó-kupát és ezáltal lehetőséget kaptak az UEFA-kupa-szereplésre.

Megbújó kasztosítás

„Alapvetően az ilyen típusú megmérettetésekre akár még szükség is lehet. Kérdés, hogy ebben a nagyon sűrű programban hogyan illeszthető be még egy nemzetközi kupa” – vélekedett lapunknak Csinta Samu. A Sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK elnöke rámutatott,

Egy ilyen torna ugyanakkor mindenféleképp plusz anyagi terheket és logisztikai feladatokat ró a részvevőkre, ezért például ha jövőre indítanák és a háromszékiek is szereplési jogot nyernének, akkor költségvetésileg nem lennének felkészülve rá. „De egy év múlva már lehet, hogy mást mondok. Ha úgy kezdesz el szervezni egy következő idényt, hogy ez is benne lehet a pakliban, akkor más léptékekben gondolkozol, másféle ajánlattal tudsz megkeresni reménybeli támogatókat, de ebben a pillanatban felelőtlen vállalás lenne a részünkről” – magyarázta. Hozzátette, azt viszont el tudja képzelni, hogy egy olyan klubnál, ahol a nemzetközi kupaszereplés legalább középtávú célként meg van határozva, egy ilyen új típusú kezdeményezés akár még hasznos is lehet.

„Én a Sepsi OSK szemszögéből kezelem a helyzetet, de gondoljunk bele, ha egy nyugat-európai, jobb lehetőségekkel rendelkező, ugyanakkor már magasabb régiókat megjáró klub kerül ebbe a helyzetbe. Az nem biztos, hogy tapsikol az ilyenfajta kihívásnak, mert egyrészt az igényszintjük alatt van, de mégis kötelezettséget ró rájuk” – mondta Csinta Samu, aki szerint sok csapat el fog gondolkozni, ha ilyen kihívás elé kerül, hogy elbírja-e.

A klubvezető úgy véli, hogy régebben, amikor kevesebb tétmeccset játszottak a csapatok, akkor másként viszonyultak a különböző kupákhoz. Neki most az a benyomása, hogy

„Ha meredeken akarunk fogalmazni, akkor az ilyen típusú tornák bevezetése, menedzselése, kommunikációja számomra inkább azt üzeni, hogy azt a fajta elit ligát akarják kivitelezni, amiről nyilván lassan a Bajnokok Ligája szól, és a futballtudáson túl elsősorban a gazdasági kapacitásra fókuszál. Ha viszont emellé azt mondjuk, hogy az a cél: minél több ország vegyen részt, akkor ez nem igaz” – ecsetelte.

Csinta ezt álságosnak tartja, mivel a jelenlegi trendek, a BL és az EL kvalifikációs rendszere, a nagy futballnemzetek számára biztosított helyek száma sokkal inkább azt bizonyítja, hogy

„Nekem nem azt üzeni, hogy a szereplés lehetőségét szélesítik, hanem inkább egyfajta kasztoknak a beállítását és bebetonozását, hiszen ezek között nincs és nem is látom, hogyan lehetne átjárást biztosítani. Lassan ott tartunk, hogy bizonyos országok bizonyos kupákig lesznek hitelesítve, és csak valami egészen kivételes szerencse és véletlen folytán juthatnak magasabb rangú és értelemszerűen több pénzt hozó kupába. Annak próbálja megvetni az ágyát, hogy a nagy futballnemzetek, az elit országok számára eladható módon, jobban kommunikálható formában kialakítsanak egy külön ligát. Kicsit olyan, mint az Európai Unió: ott is vannak egyenlőek és egyenlőbbek” – állapította meg a klubvezető.