Sportmérlegen az óesztendő: a román szövetségi vezetők derűlátóan értékeltek

Előbbi története legeredményesebb évét tudja maga mögött a junior- és felnőtt Európa- és világbajnoksá­gokon szerzett közel száz érmével, míg utóbbi a női csapat Európa-bajnoki címével koronázta meg a 2017-es esztendőt. Büszkélkedhetünk világbajnoki éremmel evezésben is, de a birkózó Alina Vuc vb-ezüstjét, a tornászok Eb-sikereit és az úszók fejlődését is a pozitívumok közé kell sorolni.

„A legjelentősebb megvalósítás nem lehet más, mint Loredana Toma felnőtt vb-címe” – szögezte le az Agerpresnek Nicu Vlad. A hazai súlyemelő-szövetség elnöke szerint sikereikben közrejátszott, hogy megemelt költségvetésük révén több versenyzőt küldhettek edzőtáborba és versenyekre.

„Ezt nem tudom zsebből megoldani. Országos szinten kellene valami megoldást találni, mert az alacsony bérek miatt kevesen vannak” – vélekedett. Rámutatott, hogy a cselgáncs-, torna-, boksz-vagy ökölvívóedzőkhöz hasonlóan a súlyemelők szakvezetőit ugyanazon bérrács alapján fizetik, de

„Különbség van, és ez egyáltalán nem kedvez az edzőknek, akiknek nemzetközi szinten eredményeket kellene elérniük” – állapította meg Vlad, figyelmeztetve, hogy a jövő évi súlyemelő-világbajnoksággal már elkezdődik a kvalifikációs időszak a 2020-as tokiói nyári olimpiára.
Edzőhiányra panaszkodott Laura Badea, a Román Vívószövetség elnöke is, megjegyezve ugyanakkor, hogy nem tudja elítélni a fiatal szakembereket azért, mert gazdasági megfontolásból inkább külföldre szerződnek.

Infrastruktúra nélküli eredmények

A vívók ugyanakkor több sportággal ellentétben jövőre fővárosi termük bővítésére és korszerűsítésére számíthatnak, miközben az asztalitenisz és az atlétika egyik legnagyobb problémáját az infrastruktúra hiánya okozza. Pedig a hazai asztalitenisz-szövetség elnöke, Cristinel Romanescu kiemelte, hogy

minden szinten kiegyensúlyozott és eredményes évet tudhatnak maguk mögött, még a világszövetségnél is úgy látják, hogy Románia kivételes jövő elé néz.

A hazai atlétikai szövetség elnöke, Florin Florea elismerte, hogy ők nem zártak kirobbanóan jó évet, ugyanakkor mégis sikeresnek tekinti az építkezésre és újjászerveződésre szánt időszakot. „Népes küldöttséggel vettünk részt a nagy versenyeken, ami azt jelenti, hogy a teljesítménysport szintjén az atlétika elérte a céljait. Amíg 2016-ban nagyjából 120 sportoló ütötte meg a mércét, és kvalifikált a nemzetközi tornákra, addig ez a szám idén 20-25 százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy komolyan veszik a sportot” – fogalmazott az Agerpres hírügynökségnek adott évértékelésében.

Hozzátette, a londoni világbajnokságon valóban nem sikerült a dobogó közelébe férkőzniük, de napjainkban már az is sokat számít, hogy ketten döntőbe jutottak. Az utánpótlás pedig a korosztályos Európa-bajnokságon tudott érmet szerezni, ráadásul az elvárt kettő helyett összesen hármat.

de azt is nagy sikerként könyvelte el, hogy sporttörténelmet írtak a hegyi pályás futó-vb-n szerzett egyéni és csapatbronzérmekkel. Jövőre Birminghamben lesz világbajnokság és Berlinben Európa-bajnokság. Utóbbi seregszemlén négy versenyzőjüket is a döntőben látná, hogy ott egy vagy két érmet begyűjtsenek. „2018-ban azt szeretnénk elérni, hogy megismerjen minket a nagyvilág. Népszerűsítsük magunkat, és hogy egy asztalnál üljünk azokkal, akik a legmagasabb szinten űzik az atlétikát. Ez a szövetségünk prioritása” – summázta Florea.

Építkezés a jövőre nézve

A cselgáncsozók elnöke, Cozmin Guşă sem lehetett elégedett az eredményekkel, de összességében kielégítőnek tartja az idei évet, úgy érzi, kitűzött céljait megvalósította, és olyan úton haladnak, amely révén a tokiói olimpián majd learathatják a babérokat. „A sérülések és korábbi élsportolóink visszavonulása miatt idén nem voltak nagyok az elvárásaink. Bíztam az új hullámban, de inkább jövő év közepén várom az eredményeket. Azzal viszont elégedett vagyok, hogy a sportolók és az edzők nekiveselkedtek a munkának, ez pedig meglátszott az Európa Kupákon.

– értékelt. Szerinte megválasztása óta lecsillapodtak a kedélyek a szövetségen belül, gazdaságilag pedig sokkal kedvezőbb helyzetbe kerültek a szponzorok megnövekedett számának köszönhetően. A 2017-es év nagy megvalósításaként a japán Kohei Oishi szövetségi kapitányi kinevezését említette, így jövőre már két érmet céloznak meg az Eb-n. „Jövőre még szintén a nagy eredményeket készítjük elő, amelyeknek 2019-ben és 2020-ban kell megvalósulniuk” – hangsúlyozta Guşă.

Az úszószövetséget irányító Camelia Potec ugyanakkor a versenyeredményekre sem panaszkodott, mert elmondása alapján a 2017-es esztendő túlszárnyalta a várakozásaikat: a korosztályos tornákon szerzett érmek után, „zárásként”

„Mindezekhez hozzáadódnak az új országos csúcsok, amelyek jó alkalmat teremtenek arra, hogy merészebbet álmodjunk” – fogalmazott. Közölte: idén nagyobb volt a költségvetésük, mint tavaly, de az általuk igényeltnél kevesebb pénzt kaptak, ezért terveikkel ellentétben nem tudták a szinkronúszást és a nyílt vízi úszást fejleszteni.

Több pénzre számítanak

Mint már lapunkban megírtuk, a sportminisztérium 2018-ban nagyobb költségvetésre számít, mint ahogyan a Román Olimpiai és Sportbizottság (COSR) elnöke, Mihai Covaliu is 4,4 százalékkal több állami támogatásra számít. A tokiói nyári olimpiára már bemutatta azt a Szamuráj nevű projektet, amely révén az éremesélyes sportolók felkészülését prémiummal fogják segíteni, most pedig azt is bejelentette, hogy a februári téli ötkarikás játékokra remélt 25-30 fős küldöttség sportfelszereléseit már biztosították.

„Vannak példák a környékünkön, Magyarországé is kézenfekvő, de arra van szükség, hogy azok, akik sporttal foglalkoznak, konkrét projektekkel érkezzenek, és annak megvalósításán következetesen dolgozzanak” – szögezte le Covaliu.

Felemás népszerűség

A csapatsportok terén már korábban beszámoltunk arról, hogy Románia felnőtt férfi labdarúgó-válogatottjának elbukott világbajnoki selejtezősorozata kudarcra kárhoztatta az esztendőt, ugyanakkor a női futball és a teremlabdarúgás adott okot az ünneplésre.

ám mindezeket a sikereket nem övezte akkora figyelem, mint például a kosárlabdát, a tornát, a teniszt vagy a kézilabdát. A kosárlabdázóknál a korosztályos férfiválogatott feljutott az európai élvonalba, miközben a felnőttcsapat Kolozsváron házigazdaként kontinensviadalon vehetett részt.

A kincses város rendezőként a tornászok Eb-jén is kitett magáért, mint ahogyan a hazai versenyzők is éremmel kárpótoltak a tavalyi kudarcokért. Elmaradt viszont az ünneplés a kézilabdázóknál: idén nem szállítottak Bajnokok Ligája-győzelmet, és a válogatottak sem tudtak megfelelni az optimista elvárásoknak. Ezt Alexandru Dedu is elismerte az Agerpresnek, rámutatva, hogy a legnagyobb csalódást kétségkívül a női vb-n, Csehországgal szemben elbukott nyolcaddöntő jelentette. „De ilyen a versenysport. Egy gól, és most másról beszélnénk” – vélekedett a szövetség elnöke.