KMN – Megpróbáltunk lépést tartani Polgár Judittal

Az első Kolozsvári Erkel Ferenc Sakknapok keretében előbb egy közönségtalálkozón, majd egy 25 táblás sakk szimultánon szembesülhettünk azzal, hogy mit jelent a világszínvonal.

A János Zsigmond Unitárius Kollégium Dávid Ferenc-aulájában Nagy Elek üzletember – aki egykoron Bukarest egyetemi sakkbajnoka volt – beszélgetett el Polgár Judittal. Akitől megtudhattuk, elsősorban a kíváncsiság hozta a kincses városba, másrészt sok szépet és jót hallott a Kolozsvári Magyar Napokról, így úgy érezte, el kell jönnie, hogy a saját szemével lássa.

A siker titkát firtató kérdésre elmondta: szerencséje volt, hogy jó családba született, a szülei eleinte hat gyereket terveztek, de végül beérték hárommal. Azt is elárulta, hogy édesanyja tanította meg az első pár lépésre, ugyanakkor a sakk mindig játék maradt számára, már gyerekkorában elvarázsolta őt a sakk szépsége.

Elmesélte: amikor ő elkezdte, hatalmas különbség volt a legjobb női és férfi sakkozó között, mivel a női sakk nem volt magas szintű, ezért nem is vették komolyan. „A nővérem mesélte, hogy egészséges férfi ellen még nem nyert játszmát” – magyarázta. Hozzáfűzte, 18–20 éves korában már komoly ellenfélként vették számításba a férfiak is.

A sikerének ugyanakkor ára is volt: a különleges életmód, hiszen nem járt iskolába, otthon tanult. Azt is bevallotta, hogy nem mindig esett jól az edzés. Ugyanakkor kifejtette: ebben az életformában sokkal több jó dolog volt, sokat koncentrált, gyakorolt. „A sikernél nincs jobb doppingszer” – szögezte le Polgár Judit. Hozzáfűzte: nincs olyan sikertörténet, ahol ne lenne mélypont. „Ha magamat le tudom győzni, az ellenféllel simán elbánok” – magyarázta.

Polgár Judit ugyanakkor egy-két pikánsabb történetet is hajlandó volt elmesélni. Például mielőtt ő feltűnt volna a sakkvilágbajnokságok rendszeres résztvevőjeként, egyáltalán nem indultak a sakk-vb-n nők, ezért az eseményeknek helyet adó épületek női mosdóit is a férfiak használták. Így fordult elő, hogy találkozhatott egyszer Garri Kaszparovval a női mosdóban.

Azt is kifejtette, hogy a versenyek során a család támogatása jelenti számára a legtöbbet. „Ha lelkileg rendben vagyok, akkor nyerek. Ha az első néhány játékot megnyerem, akkor a további ellenfeleim olyanokat is belegondolnak a lépéseimbe, amik nem valósak, összezavarodnak, a pszichéjük elkezd negatívan dolgozni, és veszítenek. Bár elsődleges titkom a sok edzés, a kritikus helyzetekben megőrzött önbizalom, a félelem kizárása az éles állások alkalmával, egy jó pszichológus – mind olyan dolgok, amelyek nélkül nem igazán lehet valaki világbajnok” – fejtette ki a világklasszis.

Nagy Elek kérdésre a számítógép szerepéről is beszélt a mai modern sakkban. Elmondta: elsősorban a sakkelemző programok nyújtanak nagy segítséget a profi sakkozóknak, ugyanakkor a gondolkodásmódjukat is befolyásolja. Ezzel együtt gépekkel játszani nem szeret túlzottan. „Nincs annál megalázóbb, mint amikor a számítógép megveri az embert. Nem egy hálás dolog a gép ellen játszani, szerencsére a kalapács még mindig az én kezemben van” – csempészett némi humort is mondandójába Polgár Judit.

A beszélgetést követően a közönség átvonult a kollégium dísztermébe, ahol a szimultán sakkpartikra került sor. Lapunk két fővel is képviseltette magát a kihívók 25 fős mezőnyében: a 27., illetve a 29. lépésben kényszerültünk feladni a mérkőzést. A többi kihívó is hasonlóképpen végezte, előbb-utóbb mindenki vesztett. Ezzel együtt a szimultán végén vastapssal mondott köszönetet a legyőzöttek serege.

Szombaton hivatalosan Seszták Miklós magyarországi nemzeti fejlesztési miniszter nyitotta meg a Sakknapok nyílt versenyét. Az eseményen ugyanakkor Polgár Judit is köszöntötte a résztvevőket, s mivel felismert néhány arcot az egy nappal korábban megrendezett szimultánról – a közönség őszinte derültségére – elnézést kért azért, amiért mindenkit legyőzött.