Magyarország harmadik alkalommal próbálkozik

A 2004-es kontinenstornára a magyar szövetség Ausztriával közösen nyújtotta be pályázatát. A tervek szerint Magyarországon Győr, Székesfehérvár, Debrecen, az Üllői úti pálya és a Puskás Ferenc-stadion (akkor még Népstadion) adott volna otthont a kontinenstorna mérkőzéseinek. Az UEFA végrehajtó bizottsága azonban végül az esélytelenebbnek tartott Portugália mellett döntött, a szavazás harmadik helyén Spanyolország végzett.

A 2008-as Eb-re az addigi rekordot jelentő hét pályázat érkezett. Magyarország ezúttal is Ausztriával közösen szeretett volna kandidálni, el is kezdődtek az egyeztetések a két labdarúgó-szövetség között, azonban az osztrákok inkább a svájciakat választották. Ekkor a magyar szövetség Horvátországgal vette fel a kapcsolatot, de mivel a horvátok Bosznia-Hercegovinával jelentkeztek, az MLSZ a kormány támogatásával önálló pályázatot nyújtott be. A tervezett magyar helyszínek Budapest mellett Székesfehérvár, Miskolc, Kaposvár, Debrecen, Győr és Szeged voltak. A magyar pályázat ezúttal is túljutott az első körön, azonban a „hármas döntőben” az osztrák–svájci kandidálás kapta a legtöbb voksot, Magyarország a görög–török pályázat előtt szerezte meg a második helyet. A 2012-es Európa-bajnokságra az MLSZ a horvát szövetséggel közösen jelentkezett, bár ezt megelőzően egyeztetéseket folytatott a román szövetséggel is. Az első kört ismét sikerrel vették a magyarok az olasz, illetve az ukrán–lengyel közös kandidálással együtt. Az UEFA döntése alapján 2005 novemberében Görögország és Törökország kényszerült korai búcsúra a pályázók közül.

Ezúttal Budapest, Székesfehérvár, Győr és Debrecen a tervezett magyarországi Eb-színhelyek. Miután felmerült, hogy 24 csapatosra duzzaszthatják a résztvevők létszámát, Pécs, Zalaegerszeg, Miskolc és Kaposvár is jelezte, ha kell, beáll a rendező városok sorába. Ám az UEFA végrehajtó bizottsága tegnap kihirdette, hogy tizenhat csapatos lesz a 2012-es Eb, így marad az eredeti négy magyar rendező város. Horvátországot Zágráb, Eszék, Fiume (Rijeka) és Split képviseli.

Magyarország és Horvátország sportvezetői 2005 januárjában írták alá a közös pályázásról szóló szándéknyilatkozatot. A két ország politikusai egy évre rá közös kormányülésen egyeztettek, amelyen teljes körű támogatásukról biztosították a szervezőbizottságot. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök akkor kijelentette, Magyarország kész 2500 milliárd forintnál is többet fordítani olyan infrastrukturális fejlesztésekre, amelyek az Eb megrendezésének előfeltételei. A magyar kormányfő szerint a leendő Eb-döntő helyszíneként kijelölt Puskás Ferenc-stadion felújítása félmilliárd euróba, azaz megközelítőleg 125 milliárd forintba kerülne az államnak. Az állami fejlesztések autópálya-építést, a vasúti és légi közlekedés fejlesztését, új határátkelők megnyitását jelentik. A szállodaipari és turisztikai fejlesztések többségét magánerőből kell végrehajtani, a stadionok fejlesztését pedig az érintett önkormányzatokkal közösen kell elvégezni, tette hozzá Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök ígéretet tett, 2010-ig megépül a Budapest–Ploce gyorsforgalmi út, amely összeköti az Eb helyszíneit. Magyarországon valamennyi stadion elérhető lesz autópályán, és minden rendező városban lesz repülőtér. „A futball-Eb megrendezése nemzeti, nem pedig állami ügy” – fogalmazott a magyar miniszterelnök.

Hírösszefoglaló

Bizakodó ellenfelek

A magyar–horvát pályázat riválisai közül az olaszok az 1990-es világbajnokság stadionjait szeretnék felújítani az Eb-re. A kandidálási anyag szerint Róma mellett Milánó, Udine, Torino, Firenze, Nápoly, Bari és Palermo adna otthont a kontinenstornának. A világbajnok csapattal büszkélkedő itáliaiak jó infrastrukturális feltételekkel rendelkeznek, ám esélyeiket rontotta az Olaszországban kirobbant bundabotrány, valamint a szicíliai szurkolói rendbontások, amelyek során egy rendőr életét vesztette. „2012-re teljes lesz a nyugalom a futballunkban, az anyagiak pedig számunkra nem jelenthetnek problémát” – jelentette ki Luca Pancalli, a pályázatot előkészítő szervezőbizottság elnöke. Lengyel–ukrán részről előbbi ország hat, utóbbi pedig négy arénával szállna be a rendezésbe: a pályázat sikere esetén Gdansk, Krakkó, Varsó, Poznan, Chorzow és Wroclaw, illetve Dnyepropetrovszk, Kijev, Lvov és Donyeck lesz a színhely. A pályázat esélyeit növeli, hogy az ukrán válogatott a negyeddöntőig jutott a tavalyi németországi világbajnokságon, és Lengyelország is jelen volt a vb-n. Az ukrajnai politikai válság, valamint a lengyel szövetséget érintő korrupciós botrányok viszont rossz fényt vetnek a pályázatra. „Erősségünk, hogy üzleti szempontból nem lehet nálunk alkalmasabb házigazdát találni” – jelentette ki Michal Nykowski, a lengyel pályázati bizottság projektmenedzsere.