Interjú Bölöni Lászlóval, a belga bajnok Standard Liege edzőjével

– A bajnoki cím megszerzése után mi az, ami a leginkább foglalkoztatja?
– Mindenképpen a pihenés. Bár ebből is legfeljebb még csak két nap van hátra.

– Utána mi következik?
– Igyekszem a jövőmet rendezni, mármint még a vakáció előtt szeretném tudni, hol folytatom.

– Mi jöhet szóba?
– Erről nem beszélhetek.

– És arról, hogy melyik bajnokságból jöttek az ajánlatok?
– Van ajánlatom Franciaországból, Törökországból, az araboktól meg Belgiumból.

– Utóbbiak között van a Standard is?
– Igen, noha nem hinném, hogy előnyös lenne számomra Liege-ben folytatni. Lehetne a klubot erősíteni, de ennél szebbet elérni, mint vasárnap este, aligha.

– Megemészthető lett volna a döntő elbukása?
– Nagyon rosszulesett volna, annál is inkább, mivel oly közel álltunk a cím megszerzéséhez – úgy érzem, meg is érdemeltük. Persze nem dőlt volna össze a világ, mert a bajnokság előtt mindenki az Anderlechtet tartotta esélyesebbnek.

– Mi volt a csapat erőssége?
– Maga a csapat.

– Melyik címszerzést tartja nehezebbnek: a portugált a Sportinggal vagy a mostanit?
– Kétségtelenül a mostanit. A Sportinggal elég hamar kiütöttük a nagyokat, mind a lisszaboni örök riválist, a Benficát, mind a Portót. Legyőztük őket saját pályájukon, vagy legalább döntetlent játszottunk, jelentős lépés- és lélektani előnyre téve szert. Belgiumban az utolsó pillanatig meg kellett küzdenünk a nehézsúlyúakkal.

Amikor meg így emlegetem az Anderlechtet, arra utalok, hogy a brüsszeli csapat kétszer akkora költségvetéssel rendelkezik, mint bármely másik belga együttes, beleértve a miénket is. Ugyanakkor gazdag hagyománya és sikerlistája sem elhanyagolandó tényező. És persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy mind a szakszövetségben, mind a ligában a legbefolyásosabb klubnak számít.

– Kanyarodjunk a román válogatotthoz: ön szerint mi várható a mostani csapattól, illetve újonnan kinevezett szövetségi kapitányától?
– Gondolom, hogy Răzvan Lucescutól mindenki a továbbjutást várja, persze nem a jelenlegi selejtezőkben. Jó lenne, ha a hátralévő mérkőzéseken tudna bizonyítani, de a következő vb, úgy érzem, már a sorsolás pillanatában elúszott. Akkor a harmadik-negyedik helyre vártam a csapatot. Viszont ha figyelembe vesszük a román labdarúgás pályán kívüli helyzetét, egy esetleges utolsó helyezés sem lepne meg.

– Hogy érzi: jó kezekbe került a csapat?
– Nem tudom, jelenleg ki lett volna alkalmasabb az ifjú Lucescunál. Talán az apja vagy én – ebben a sorrendben. Răzvan viszont egy intelligens, ambiciózus edző, aki sokra viheti, ha számíthat az apja támogatására, és mellette lesz a szövetség vezetősége meg a sajtó.

– Abban az esetben, ha önre esett volna a választás, elvállalta volna a román válogatott irányítását?
– Nem.