Hosszú Európa-csúcsa

„Történhet bármi, mert ha csak negyed napig is, de én vagyok Európa legjobbja – lelkendezett bravúrja után az MTI-nek az Amerikában tanuló bajai versenyző. – Őszintén szólva attól tartottam, hogy nem lesz elég erős a futamom, szerencsére nem így történt. Hozzáteszem, nem úsztam ki magam, maradt bennem tartalék, s van javítanivalóm is, mert például a mellet nem éreztem. Tudok még jobbat is.”

Remekül sikerült Kis Gergő bemutatkozása is 400 m gyorson, az ajkai versenyző sem adta alább magyar csúcsnál: új rekordja 3:45.68 perc, a régi, amelyet napra pontosan egy hónapja a ob-n ért el, 3:46.38 volt. Idejével nyolcadikként még éppen beúszta magát fináléba, ahol hatodik lett. Nem maradt rekord híján Gyurta Dániel sem, pedig ezúttal gyengébbik mellúszó távján – vagyis nem 200-on, ahol olimpiai ezüstérmes volt 2004-ben, s ötödik tavaly, Pekingben –, hanem 100 méteren próbálta ki tudását. Itt nemcsak egyéni legjobbján javított, hanem megdöntötte Güttler Károly csaknem 16 éves rekordját is, aki 1993. augusztus 3-án, a sheffieldi Eb-n - akkor világcsúcsnak számító - 1:00.95-öt úszott délelőtti előfutamában. Gyurta mostani teljesítménye pedig 1:00.26 perc lett, bár ez is csak a 20. helyhez volt elegendő a teljes rangsorban.
A vasárnapi selejtezők zárásaként a 4×100 méteres női gyorsváltók vetélkedtek, és a magyarok remek sorozata folytatódott: a Dara Eszter, Verrasztó Evelyn, Mutina Ágnes, Hosszú Katinka összetételű staféta 3:37.64 perces országos csúcsot ért el. A négyes produkciójáról mindent elárul, hogy ezen a szinten elképesztő különbséggel múlta felül az előző rekordot tavaly július óta tartó kvartett idejét (3:45.93). Abból a csapatból ketten, Verrasztó és Mutina vállaltak tevékeny szerepet most Rómában is, a kvartett pedig nyolcadikként még épp befért a lapzártánk után véget ért döntőbe. Eközben eldőlt, hogy a római megérkezésekor betegség miatt kórházba került Cseh László – aki már jól van, és megkezdte edzéseit – nem áll rajthoz kedden a 200 m pillangón, de 200 és 400 m vegyesen elindul.

Negyeddöntősök a román pólósok

Románia férfi vízilabda-válogatottja 7-5-re legyőzte Ausztráliát, így bejutott a római vb negyeddöntőjébe. A Kovács István által edzett románok korábban másodikok lettek csoportjukban, miután a sorsdöntő meccsen 7-5-re kikaptak az Egyesült Államoktól, így a saját kvartettjükben harmadik helyen végzett ausztrálokkal kellett megmérkőzniük a negyeddöntőbe jutásért. Ide a magyarok egyenesen bejutottak, miután megnyerték csoportjukat: az utolsó fordulóban a németek – akikkel korábban döntetlent játszottak a magyarok – nagy meglepetésre 5-4-re kikaptak a kanadaiaktól. A kvartett második helyén végzett Kanada tegnap Kína 9-5-ös legyőzésével bejutott a legjobb 8 közé, míg a németek 9-8-ra nyertek Montenegró ellen. Magyarország kedden a lapzártánk után véget ért Szerbia–Olaszország mérkőzés győztesével csap össze az elődöntős szereplésért, míg a románok Horvátországgal játszanak a negyeddöntőben. A magyar női válogatott ma a kanadai csapattal mérkőzik meg az elődöntőbe jutásért, miután a tengerentúliak szombaton 13-7-re legyőzték a németeket.

Jövőre már tilos lesz a csodadressz használata

Betiltja a hónapok óta vitatott, az úszók teljesítményét nagyban növelő csodadresszek használatát a „vizes” sportok nemzetközi szövetsége (FINA). A FINA-kongresszuson eldőlt, 2010. január 1-jétől tiltott lesz az egész testet fedő úszóruha használata, sőt, a dresszek nem érhetnek az úszók térde alá, és kizárólag klasszikus textilanyagból készülhetnek. Az eddig használt poliuretán nevezetű alapanyagból nem készíthetnek versenyruhákat, ez ugyanis nem eresztette át a vizet, a levegőt azonban képes volt magában tartani, növelve ezzel a versenyzők teljesítményét. A férfiak ruházata deréktől térdig takarhatja az úszók testét, míg a nőknél a vállakat nem fedhetik az úszódresszek. „A legfontosabb a jövő, hiszen a múlton már nem tudunk változtatni. A kongresszus ennek megfelelően hozta meg a döntést” – jelentette ki Cornel Mărculescu, a FINA igazgatója, aki hozzátette, ez a döntés egyértelmű üzenet, hogy a medencéből száműzni kell a technikát, mert ott kizárólag az emberi teljesítőképességnek kell szerepet kapnia. A FINA szabályai ugyanakkor kizárólag a világbajnokságokra és az olimpiákra terjednek ki, a többi szövetség saját hatáskörében döntheti el, hogy mit enged meg. A szigorításokra azért volt szükség, mert az uszodai high-tech versenyruhák tavaly februártól forradalmasították az úszást, a sportágban ugyanis tavaly 108, idén pedig már 30 világcsúcs született. Ezekről egyelőre nincs döntés, szakemberek szerint ez nagyjából olyan helyzetet idézett elő, mint amikor az NDK-s úszónők uralták a világversenyeket és a csúcslistákat, amely hosszú ideig megdönthetetlennek bizonyult. Felvetődött annak a lehetősége, hogy két lista lesz nyilvántartva: egy, amelyet az új dresszekben értek el és egy, amelyet a klaszszikus fürdőruhában.