A kontinens büszke tizedikjei

– Elégedett csapata teljesítményével és a csoportban szerzett 3. hellyel?

– Annak ellenére, hogy csak az első hely ért továbbjutást, nagyon elégedett vagyok. Nem vallottunk szégyent, a nyitómérkőzésen megszorongattuk a házigazda Sportingot, majd az utolsó találkozón legyőztük a magyar bajnokot, ami nagy szó. Ez volt az a meccs, amelyen a fiúk a legjobb teljesítményt nyújtották. A kettő között, a második mérkőzésen, a Tbiliszi ellen kiütött a fáradtság, ezért gyengébben játszottunk, de még így sincs mit a játékosok szemére vetnem.

– A torna előtt mire számítottak?

– Azt mondtam a játékosaimnak, hogy minden az első meccstől függ. Ha legyőzzük vagy legalább döntetlent érünk el a házigazdákkal, lényegesen nagyobb eséllyel lépünk tovább. Közel álltunk az ikszeléshez, 4-3-as állásnál rajtuk voltunk, kapujukhoz szögeztük őket, de amint sokszor történni szokott, a gól nem a Sporting, hanem a mi kapunkba esett, méghozzá az utolsó percben. Visszatérve a kérdésre, a lisszaboni turné előtt is tisztában voltunk a képességeinkkel, azzal, hogy egy romániai csapat számára a harmadik, netán a második helyezés sokat jelenthet. Összesítésben tizedikek lettünk, ami az európai teremlabdarúgó-csapatok között nem kis dolog.

– Sőt lényeges előrelépés a tavalyi 16. helyezéshez képest. Akadt olyan, aki elégedetlenkedett?

– Az égvilágon senki. Viszont a fiúk azt mondták, hogy a tavalyi csoportbeli negyedik és az idei harmadik hely után jövőre már másodikak kell hogy legyünk, 2013-ban pedig tovább kell jutnunk a legjobb négy közé.

– Megvalósítható ez az álom?

– A jelenlegi körülmények között nem hinném. Egy keményebb bajnokságra lenne szükségünk, és még legalább négy-öt, jó képességű idegenlégiósra.

– Utóbbihoz pénz kell, előbbihez meg ellenfelek. Szponzorokat talán még lehetne találni, az ellenfelek erősítése viszont már nem a City’us feladata.

– Nem a hazai porondon próbáljuk megtalálni azokat a csapatokat, amelyek komoly játékerőt képviselnek. Arról tárgyaltunk a magyar és a horvát szövetség képviselőivel, hogy a BL-mérkőzések előtt egy közös tornát szervezzünk.

– Továbblépve a gondolattal, nem lenne ésszerű a jégkorong mintájára egy közös román–magyar bajnokságot is indítani?

– Ötletként ez is felmerült. Beszéltünk is róla, de a döntést nem nekünk, hanem a szakszövetségek vezetőinek kell meghozniuk.

– Hogy érzi, „erősödik” a vásárhelyi csapat a korrupciós gyanú miatt őrizetbe vett klubtulajdonos, Sorin Ţerbea hétfő esti feltételes szabadlábra helyezése után?

– Mindenképpen. Lelkileg fogva tartása ideje alatt is mellettünk állt, most ismét közöttünk lehet, aminek nagyon örülünk.

– Mi következik a csapat életében?

– Újabb bajnoki mérkőzés, amit kötelező megnyerni, majd hat-hét játékos csatlakozása a válogatotthoz, később pedig a megérdemelt téli vakáció.