2009. május 14., 10:362009. május 14., 10:36
A második világháborút követő időszakban számos szerzőt mellőztek kultúrpolitikai megfontolásból: a fesztivál három nagy jelentőségű, európai rangú művész, Farkas Ferenc, Lajtha László és Veress Sándor nevét és munkásságát szeretné húsz év mellőzöttség után visszaadni a köztudatnak. Ezeknek a zeneszerzőknek a jelentősége Bartókéhoz és Kodályéhoz mérhető: Farkas Kodály-növendék, majd éveken át a kolozsvári zeneakadémia igazgatója, Lajtha és Veress pedig Bartók munkatársai voltak, előbbi a táncházmozgalom alapítója lett, és nevével a francia zenetörténeti munkákban találkozhatunk.
A kolozsvári születésű Veress Sándort pedig emigrációja színhelyén, Svájcban is nemzeti zeneszerzőként tartják számon. Selmeczi György szerint a három művész jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy munkásságukkal dokumentálják az összefüggést a folklór és a magasművészet között, ilyen értelemben végképp Bartók és Kodály folytatóinak tekinthetők. Ezen túlmenően mindannyian az erdélyi inspiráció bűvöletében éltek, nagy kiterjedésű és minden műfajra kiterjedő életművükben gyakoriak az erdélyi ihletésű darabok.
A fesztiválon Lajtha László Lysistrata és Veress Sándor Térszili Katica című táncjátékának országos bemutatójára kerül sor: ezek a művek több évtizeddel a megszületésük után most először kerülnek a közönség elé – mondta el Selmeczi György, aki a pénteki autentikus széki, mezőségi, moldvai és csángó népzenei műveket felvonultató hangversenyt és a két balettelőadást is vezényli.
A Hárman Erdélyben című fesztivál keretében szombaton zenetudományi konferenciát is rendeznek a három zeneszerző munkásságáról és kortárs népzenei jelenségekről a 150. születésnapját ünneplő Erdélyi Múzeum Egyesületben.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.