2009. május 14., 10:362009. május 14., 10:36
A második világháborút követő időszakban számos szerzőt mellőztek kultúrpolitikai megfontolásból: a fesztivál három nagy jelentőségű, európai rangú művész, Farkas Ferenc, Lajtha László és Veress Sándor nevét és munkásságát szeretné húsz év mellőzöttség után visszaadni a köztudatnak. Ezeknek a zeneszerzőknek a jelentősége Bartókéhoz és Kodályéhoz mérhető: Farkas Kodály-növendék, majd éveken át a kolozsvári zeneakadémia igazgatója, Lajtha és Veress pedig Bartók munkatársai voltak, előbbi a táncházmozgalom alapítója lett, és nevével a francia zenetörténeti munkákban találkozhatunk.
A kolozsvári születésű Veress Sándort pedig emigrációja színhelyén, Svájcban is nemzeti zeneszerzőként tartják számon. Selmeczi György szerint a három művész jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy munkásságukkal dokumentálják az összefüggést a folklór és a magasművészet között, ilyen értelemben végképp Bartók és Kodály folytatóinak tekinthetők. Ezen túlmenően mindannyian az erdélyi inspiráció bűvöletében éltek, nagy kiterjedésű és minden műfajra kiterjedő életművükben gyakoriak az erdélyi ihletésű darabok.
A fesztiválon Lajtha László Lysistrata és Veress Sándor Térszili Katica című táncjátékának országos bemutatójára kerül sor: ezek a művek több évtizeddel a megszületésük után most először kerülnek a közönség elé – mondta el Selmeczi György, aki a pénteki autentikus széki, mezőségi, moldvai és csángó népzenei műveket felvonultató hangversenyt és a két balettelőadást is vezényli.
A Hárman Erdélyben című fesztivál keretében szombaton zenetudományi konferenciát is rendeznek a három zeneszerző munkásságáról és kortárs népzenei jelenségekről a 150. születésnapját ünneplő Erdélyi Múzeum Egyesületben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Látogatottsági adatok