2009. május 14., 10:362009. május 14., 10:36
A második világháborút követő időszakban számos szerzőt mellőztek kultúrpolitikai megfontolásból: a fesztivál három nagy jelentőségű, európai rangú művész, Farkas Ferenc, Lajtha László és Veress Sándor nevét és munkásságát szeretné húsz év mellőzöttség után visszaadni a köztudatnak. Ezeknek a zeneszerzőknek a jelentősége Bartókéhoz és Kodályéhoz mérhető: Farkas Kodály-növendék, majd éveken át a kolozsvári zeneakadémia igazgatója, Lajtha és Veress pedig Bartók munkatársai voltak, előbbi a táncházmozgalom alapítója lett, és nevével a francia zenetörténeti munkákban találkozhatunk.
A kolozsvári születésű Veress Sándort pedig emigrációja színhelyén, Svájcban is nemzeti zeneszerzőként tartják számon. Selmeczi György szerint a három művész jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy munkásságukkal dokumentálják az összefüggést a folklór és a magasművészet között, ilyen értelemben végképp Bartók és Kodály folytatóinak tekinthetők. Ezen túlmenően mindannyian az erdélyi inspiráció bűvöletében éltek, nagy kiterjedésű és minden műfajra kiterjedő életművükben gyakoriak az erdélyi ihletésű darabok.
A fesztiválon Lajtha László Lysistrata és Veress Sándor Térszili Katica című táncjátékának országos bemutatójára kerül sor: ezek a művek több évtizeddel a megszületésük után most először kerülnek a közönség elé – mondta el Selmeczi György, aki a pénteki autentikus széki, mezőségi, moldvai és csángó népzenei műveket felvonultató hangversenyt és a két balettelőadást is vezényli.
A Hárman Erdélyben című fesztivál keretében szombaton zenetudományi konferenciát is rendeznek a három zeneszerző munkásságáról és kortárs népzenei jelenségekről a 150. születésnapját ünneplő Erdélyi Múzeum Egyesületben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok