2009. május 21., 11:162009. május 21., 11:16
Német anya és bukaresti német vállalkozó apa gyerekeként Pragher már egészen fiatalon fényképezőgéppel járhatott nyaranta romániai nagyszüleihez. „Fotóiban egyaránt visszaköszön a képzőművész és a világot felfedezni kívánó kalandor. Különleges érzékkel ragadja meg az egyszerű emberek mindennapjait. Képei nemcsak felejthetetlen esztétikai élményt nyújtanak, hanem kiváló kordokumentumok is” –ismertette a kiállítás egyediségét Felicia Grigorescu muzeológus.
A tárlatvezető szerint a német művész munkásságát végig hobbinak tekintették szülei, és nem örültek annak, hogy fiuk grafikai iskolában tanult, majd elismert reklámgrafikus lett. „A Pragher család az akkor fellendülőben lévő németországi autóiparban volt érdekelt, és anyagias beállítottságuk nem egyezett utóduk költőies gondolkodásmódjával” – részletezte Grigorescu.
A népi élet autentikussága ragadta meg leginkább a fotós fantáziáját. Romániában mintegy 12 ezer fotót készített, amelyek az akkori kor hű lenyomatai. Nagyszüleinek Sinaián volt nyaralójuk, így sok felvételt készített a Brassó környéki szászok mindennapjairól is. A portrék és helyzetképek pontos másai az ott élő egyszerű emberek népviseletének, hagyományainak és munkájának.
„Többek között a szász nők ruháit, a brassói cigányok vályogvetését és az ottani zsidók mindennapjait mutatják be a kiállított fotók” – tette hozzá a muzeológus. Willy Pragher nem csak az egyszerű embereket fotózta, több képe készült a két utolsó román királyról, valamint néhány erdélyi város reprezentatív épületét is megörökítette.
A német művész a második világháború Romániáját folyamatában ábrázolja, ugyanis a háború előttről, a bombázások hagyta romokról, valamint az újjáépítésről is vannak felvételei. A kiállított képek döntő hányada fekete-fehér, ám elvétve látni színeseket is.
A tárlat több romániai városban szerepelt már Konstancától a nyugati határig, Szatmárra pedig Brassóból érkezett. Grigorescu elmondta: a határ menti megyeközpont muzeológusai és restaurátorai állították össze a bemutatott fotóanyagot.
„A mi szakembereink révén került az országba ez a tárlat, ők dolgozták fel, és az ő koncepciójuk szerint van elrendezve. Egy modern kiállításról van szó, hiszen a modern kori felvételeket fémvázas pannókra rögzítették és szpotlámpákkal világították meg” – egészítette ki a részlegvezető. A szatmáriak az ország összes színhelyére elkísérték a képeket, és a Szatmárnémetiben június 6-áig látható fotókat a jövő hónap folyamán Brüsszelbe is elviszik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok