2009. május 21., 11:162009. május 21., 11:16
Német anya és bukaresti német vállalkozó apa gyerekeként Pragher már egészen fiatalon fényképezőgéppel járhatott nyaranta romániai nagyszüleihez. „Fotóiban egyaránt visszaköszön a képzőművész és a világot felfedezni kívánó kalandor. Különleges érzékkel ragadja meg az egyszerű emberek mindennapjait. Képei nemcsak felejthetetlen esztétikai élményt nyújtanak, hanem kiváló kordokumentumok is” –ismertette a kiállítás egyediségét Felicia Grigorescu muzeológus.
A tárlatvezető szerint a német művész munkásságát végig hobbinak tekintették szülei, és nem örültek annak, hogy fiuk grafikai iskolában tanult, majd elismert reklámgrafikus lett. „A Pragher család az akkor fellendülőben lévő németországi autóiparban volt érdekelt, és anyagias beállítottságuk nem egyezett utóduk költőies gondolkodásmódjával” – részletezte Grigorescu.
A népi élet autentikussága ragadta meg leginkább a fotós fantáziáját. Romániában mintegy 12 ezer fotót készített, amelyek az akkori kor hű lenyomatai. Nagyszüleinek Sinaián volt nyaralójuk, így sok felvételt készített a Brassó környéki szászok mindennapjairól is. A portrék és helyzetképek pontos másai az ott élő egyszerű emberek népviseletének, hagyományainak és munkájának.
„Többek között a szász nők ruháit, a brassói cigányok vályogvetését és az ottani zsidók mindennapjait mutatják be a kiállított fotók” – tette hozzá a muzeológus. Willy Pragher nem csak az egyszerű embereket fotózta, több képe készült a két utolsó román királyról, valamint néhány erdélyi város reprezentatív épületét is megörökítette.
A német művész a második világháború Romániáját folyamatában ábrázolja, ugyanis a háború előttről, a bombázások hagyta romokról, valamint az újjáépítésről is vannak felvételei. A kiállított képek döntő hányada fekete-fehér, ám elvétve látni színeseket is.
A tárlat több romániai városban szerepelt már Konstancától a nyugati határig, Szatmárra pedig Brassóból érkezett. Grigorescu elmondta: a határ menti megyeközpont muzeológusai és restaurátorai állították össze a bemutatott fotóanyagot.
„A mi szakembereink révén került az országba ez a tárlat, ők dolgozták fel, és az ő koncepciójuk szerint van elrendezve. Egy modern kiállításról van szó, hiszen a modern kori felvételeket fémvázas pannókra rögzítették és szpotlámpákkal világították meg” – egészítette ki a részlegvezető. A szatmáriak az ország összes színhelyére elkísérték a képeket, és a Szatmárnémetiben június 6-áig látható fotókat a jövő hónap folyamán Brüsszelbe is elviszik.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.