2009. május 21., 11:162009. május 21., 11:16
Német anya és bukaresti német vállalkozó apa gyerekeként Pragher már egészen fiatalon fényképezőgéppel járhatott nyaranta romániai nagyszüleihez. „Fotóiban egyaránt visszaköszön a képzőművész és a világot felfedezni kívánó kalandor. Különleges érzékkel ragadja meg az egyszerű emberek mindennapjait. Képei nemcsak felejthetetlen esztétikai élményt nyújtanak, hanem kiváló kordokumentumok is” –ismertette a kiállítás egyediségét Felicia Grigorescu muzeológus.
A tárlatvezető szerint a német művész munkásságát végig hobbinak tekintették szülei, és nem örültek annak, hogy fiuk grafikai iskolában tanult, majd elismert reklámgrafikus lett. „A Pragher család az akkor fellendülőben lévő németországi autóiparban volt érdekelt, és anyagias beállítottságuk nem egyezett utóduk költőies gondolkodásmódjával” – részletezte Grigorescu.
A népi élet autentikussága ragadta meg leginkább a fotós fantáziáját. Romániában mintegy 12 ezer fotót készített, amelyek az akkori kor hű lenyomatai. Nagyszüleinek Sinaián volt nyaralójuk, így sok felvételt készített a Brassó környéki szászok mindennapjairól is. A portrék és helyzetképek pontos másai az ott élő egyszerű emberek népviseletének, hagyományainak és munkájának.
„Többek között a szász nők ruháit, a brassói cigányok vályogvetését és az ottani zsidók mindennapjait mutatják be a kiállított fotók” – tette hozzá a muzeológus. Willy Pragher nem csak az egyszerű embereket fotózta, több képe készült a két utolsó román királyról, valamint néhány erdélyi város reprezentatív épületét is megörökítette.
A német művész a második világháború Romániáját folyamatában ábrázolja, ugyanis a háború előttről, a bombázások hagyta romokról, valamint az újjáépítésről is vannak felvételei. A kiállított képek döntő hányada fekete-fehér, ám elvétve látni színeseket is.
A tárlat több romániai városban szerepelt már Konstancától a nyugati határig, Szatmárra pedig Brassóból érkezett. Grigorescu elmondta: a határ menti megyeközpont muzeológusai és restaurátorai állították össze a bemutatott fotóanyagot.
„A mi szakembereink révén került az országba ez a tárlat, ők dolgozták fel, és az ő koncepciójuk szerint van elrendezve. Egy modern kiállításról van szó, hiszen a modern kori felvételeket fémvázas pannókra rögzítették és szpotlámpákkal világították meg” – egészítette ki a részlegvezető. A szatmáriak az ország összes színhelyére elkísérték a képeket, és a Szatmárnémetiben június 6-áig látható fotókat a jövő hónap folyamán Brüsszelbe is elviszik.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.