2009. május 21., 11:162009. május 21., 11:16
Német anya és bukaresti német vállalkozó apa gyerekeként Pragher már egészen fiatalon fényképezőgéppel járhatott nyaranta romániai nagyszüleihez. „Fotóiban egyaránt visszaköszön a képzőművész és a világot felfedezni kívánó kalandor. Különleges érzékkel ragadja meg az egyszerű emberek mindennapjait. Képei nemcsak felejthetetlen esztétikai élményt nyújtanak, hanem kiváló kordokumentumok is” –ismertette a kiállítás egyediségét Felicia Grigorescu muzeológus.
A tárlatvezető szerint a német művész munkásságát végig hobbinak tekintették szülei, és nem örültek annak, hogy fiuk grafikai iskolában tanult, majd elismert reklámgrafikus lett. „A Pragher család az akkor fellendülőben lévő németországi autóiparban volt érdekelt, és anyagias beállítottságuk nem egyezett utóduk költőies gondolkodásmódjával” – részletezte Grigorescu.
A népi élet autentikussága ragadta meg leginkább a fotós fantáziáját. Romániában mintegy 12 ezer fotót készített, amelyek az akkori kor hű lenyomatai. Nagyszüleinek Sinaián volt nyaralójuk, így sok felvételt készített a Brassó környéki szászok mindennapjairól is. A portrék és helyzetképek pontos másai az ott élő egyszerű emberek népviseletének, hagyományainak és munkájának.
„Többek között a szász nők ruháit, a brassói cigányok vályogvetését és az ottani zsidók mindennapjait mutatják be a kiállított fotók” – tette hozzá a muzeológus. Willy Pragher nem csak az egyszerű embereket fotózta, több képe készült a két utolsó román királyról, valamint néhány erdélyi város reprezentatív épületét is megörökítette.
A német művész a második világháború Romániáját folyamatában ábrázolja, ugyanis a háború előttről, a bombázások hagyta romokról, valamint az újjáépítésről is vannak felvételei. A kiállított képek döntő hányada fekete-fehér, ám elvétve látni színeseket is.
A tárlat több romániai városban szerepelt már Konstancától a nyugati határig, Szatmárra pedig Brassóból érkezett. Grigorescu elmondta: a határ menti megyeközpont muzeológusai és restaurátorai állították össze a bemutatott fotóanyagot.
„A mi szakembereink révén került az országba ez a tárlat, ők dolgozták fel, és az ő koncepciójuk szerint van elrendezve. Egy modern kiállításról van szó, hiszen a modern kori felvételeket fémvázas pannókra rögzítették és szpotlámpákkal világították meg” – egészítette ki a részlegvezető. A szatmáriak az ország összes színhelyére elkísérték a képeket, és a Szatmárnémetiben június 6-áig látható fotókat a jövő hónap folyamán Brüsszelbe is elviszik.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.