2009. május 21., 11:162009. május 21., 11:16
Német anya és bukaresti német vállalkozó apa gyerekeként Pragher már egészen fiatalon fényképezőgéppel járhatott nyaranta romániai nagyszüleihez. „Fotóiban egyaránt visszaköszön a képzőművész és a világot felfedezni kívánó kalandor. Különleges érzékkel ragadja meg az egyszerű emberek mindennapjait. Képei nemcsak felejthetetlen esztétikai élményt nyújtanak, hanem kiváló kordokumentumok is” –ismertette a kiállítás egyediségét Felicia Grigorescu muzeológus.
A tárlatvezető szerint a német művész munkásságát végig hobbinak tekintették szülei, és nem örültek annak, hogy fiuk grafikai iskolában tanult, majd elismert reklámgrafikus lett. „A Pragher család az akkor fellendülőben lévő németországi autóiparban volt érdekelt, és anyagias beállítottságuk nem egyezett utóduk költőies gondolkodásmódjával” – részletezte Grigorescu.
A népi élet autentikussága ragadta meg leginkább a fotós fantáziáját. Romániában mintegy 12 ezer fotót készített, amelyek az akkori kor hű lenyomatai. Nagyszüleinek Sinaián volt nyaralójuk, így sok felvételt készített a Brassó környéki szászok mindennapjairól is. A portrék és helyzetképek pontos másai az ott élő egyszerű emberek népviseletének, hagyományainak és munkájának.
„Többek között a szász nők ruháit, a brassói cigányok vályogvetését és az ottani zsidók mindennapjait mutatják be a kiállított fotók” – tette hozzá a muzeológus. Willy Pragher nem csak az egyszerű embereket fotózta, több képe készült a két utolsó román királyról, valamint néhány erdélyi város reprezentatív épületét is megörökítette.
A német művész a második világháború Romániáját folyamatában ábrázolja, ugyanis a háború előttről, a bombázások hagyta romokról, valamint az újjáépítésről is vannak felvételei. A kiállított képek döntő hányada fekete-fehér, ám elvétve látni színeseket is.
A tárlat több romániai városban szerepelt már Konstancától a nyugati határig, Szatmárra pedig Brassóból érkezett. Grigorescu elmondta: a határ menti megyeközpont muzeológusai és restaurátorai állították össze a bemutatott fotóanyagot.
„A mi szakembereink révén került az országba ez a tárlat, ők dolgozták fel, és az ő koncepciójuk szerint van elrendezve. Egy modern kiállításról van szó, hiszen a modern kori felvételeket fémvázas pannókra rögzítették és szpotlámpákkal világították meg” – egészítette ki a részlegvezető. A szatmáriak az ország összes színhelyére elkísérték a képeket, és a Szatmárnémetiben június 6-áig látható fotókat a jövő hónap folyamán Brüsszelbe is elviszik.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.