
Fotó: Gönczi Ákos
2009. november 18., 09:092009. november 18., 09:09
A marosvásárhelyi Bethlen Gábor Művelődési Egyesület nem mindennapi irodalmi vitaestet szervez november 19-én, csütörtökön este 18 órai kezdettel a helyi Jazz&Blues Club Pianó Termében. A vita tárgya Kuszálik Péter Sütő Andrásról írt Purgatórium című kötete, amellyel kapcsolatban nemrég a szerzővel készült interjút tettünk közzé.
Ebben Kuszálik kifejtette, hogy kötetével képzeletbeli pert kezdeményezett Sütő András és a kommunista hatalom viszonyáról, amely egyrészt az író műveiben, másrészt közéleti-politikai szerepvállalásaiban nyilvánult meg. Lázok János irodalomtörténész az eseményt beharangozó közleményben jelzi: Kuszálik az utóbbi két évtizedben több hiánypótló bibliográfiát állított össze, köztük Sütő András munkásságának annotált bibliográfiáját is.
Kuszálik Péter azonban a Sütő-életmű kutatóit és monográfusait meredeken felülbírálva megkérdőjelezte Sütő András irodalomtörténeti besorolásának eddigi eredményeit. Ezeket a kutatókat, akik a 2005-ben lezajlott Földes-vitában is megszólaltak (Ablonczy László, Bertha Zoltán, Görömbei András, Márkus Béla, Cs. Nagy Ibolya írásait A Hét 2005. első félévi számaiban közölték) Kuszálik Péter védőügyvédeknek, „advocatus deiknek” tekinti Sütő András „szentté avatási perében”. A Krónikának adott interjúban Kuszálik ugyanakkor jelezte: önmagát e vitában az „advocatus diabolinak” tartja, aki a terhelő bizonyítékokat sorolja fel, tehát kötetét vitairatnak szánta.
„Normális perrendtartás esetén a vádat képviselő ügyész a vádirat előterjesztése után, annak konklúzióit összefoglalva egyszeri javaslatot tesz, a legsúlyosabb ítéletet kérve. A tárgyalás hitelét azonban alapjában rendíti meg, ha az ügyész a vádirat előterjesztését többször megszakítva, hol pamfletíróként humorizál a vádpontok kapcsán, hol rövid részleteket árul el az előre elhatározott ítéletből.
Mindezeket átgondolva, a Bethlen Gábor Művelődési Egyesület csütörtöki beszélgetőestje – a szervezők határozott szándéka szerint – nem a vád és nem az ítéletmondás fóruma kíván lenni. Vitaestünk e képletes perben annak a fiktív, ám mégis létező esküdtszéknek kíván megszólalási lehetőséget teremteni, amely belőlünk, az ott megjelentekből áll majd össze” – írja Lázok János a tervezett vitaest kapcsán.
A beszélgetést az Olaszországban született Stefano Bottoni történész vezeti majd fel, aki a Bolognai Egyetemen szerzett történészdiplomát, és szakterülete Kelet-Európa történelme. A közelmúltban jelent meg kötet formájában doktori disszertációja Területi kérdések és etnopolitika Közép-Kelet-Európában. A romániai Magyar Autonóm Tartomány esete, 1952–1960 címen.
Egyébként időközben a helyi Népújság hasábjain is vita alakult ki Sütő András múltjával, szerepvállalásával kapcsolatban, amelynek során Kincses Előd ügyvéd, Kuszálik Péter, illetve Székely Ferenc tette közzé véleményét.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.