Fotó: A szerző felvétele
2009. október 12., 09:542009. október 12., 09:54
Závada Pál Kossuth- és Prima Primissima-díjas író volt a vendége a Látó Irodalmi Színpadának szombaton este a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem stúdiótermében.
Az író Bethlen című drámájának bemutatóját a vásárhelyi Tompa Miklós Társulat október 9-re tervezte, azonban a társulat vezetője, az előadás rendezője, Kövesdy István elmondta: a bemutatót október 30-ra kellett halasztani, az alkalomra pedig a szerzőt is meghívják. A darabról Závada elmondta: „Részben a Móricz Zsigmond Erdély-trilógiája alapján készült, részben a saját Bethlen-kutatásaim eredménye.”
Kovács András Ferenc kérdésére Závada elmondta: kedvenc írói között tartja számon Jules Vernét, aki „mindenkit ver”. Gárdonyitól az Egri csillagokat ötször olvasta végig, Jókai olvasásakor már nem volt ennyire szorgalmas és érdeklődő, de azért átrágta magát a fő művein, emellett főként a klasszikus francia és orosz szerzőkön pallérozódott tudása, stílusa. Kezdetben szociográfiai tanulmányokat írt, de korán rájött, hogy nem tudós típus.
A tényirodalom művelése helyett inkább a regényírásnál kötött ki. Regényeiről azt állítja, tulajdonképpen „kitalált szociográfiák”. Egyes hősei több művében is felbukkannak.
| Závada Pál 1954-ben született Tótkomlóson. A pécsi Közgazdaságtudományi Egyetemen és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem szociológia szakán tanult, dolgozott egyetemi oktatóként a Janus Pannonius Tudományegyetemen és szociológusként az MTA Szociológiai Kutatóintézetében. Jelenleg a Holmi folyóirat prózarovatának szerkesztője. Első könyve, a Kulákprés című szociográfia 1986-ban jelent meg. 1996-ban jelent meg novelláskötete, a Mielőtt elsötétül. Jadviga párnája című nagyregényét egy évvel később adta ki. E regénye ötvenezer fölötti példányszámban kelt el, több díjjal kitüntetett film készült belőle. 2002-ben, a budapesti könyvfesztiválra jelent meg a Milota című nagyregénye, 2004-ben A fényképész utókora, 2008-ban pedig az Idegen testünk című regénye látott napvilágot. |
Eddigi fő művéről, a Jadviga párnájáról a kritikusok azt írták, hogy Németh László Iszony című regényével rokonítható, de Závada szerint Flaubert Bovaryné-jával sokkal több közös vonás fedezhető fel. Flaubert egyébként nagy hatással volt munkásságára, A fényképész utókora című regénye az Érzelmek iskolájával hozható párhuzamba – vallja a szerző.
Az Idegen testünk című regényét nemrég színdarabbá is átdolgozta. „A Budapesti Nemzeti Színház igazgatója, Alföldi Róbert többünket felkért, hogy írjunk színműveket a tízparancsolat témakörben. Én ezt a regényt dolgoztam át, ennek hamarosan meglesz az olvasópróbája, majd minden bizonnyal színpadon is bemutatják” – mondta az író. Az így keletkezett Magyar ünnep című dráma az 1940-es kolozsvári magyar bevonulással kezdődik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok