Fotó: A szerző felvétele
2009. október 12., 09:542009. október 12., 09:54
Závada Pál Kossuth- és Prima Primissima-díjas író volt a vendége a Látó Irodalmi Színpadának szombaton este a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem stúdiótermében.
Az író Bethlen című drámájának bemutatóját a vásárhelyi Tompa Miklós Társulat október 9-re tervezte, azonban a társulat vezetője, az előadás rendezője, Kövesdy István elmondta: a bemutatót október 30-ra kellett halasztani, az alkalomra pedig a szerzőt is meghívják. A darabról Závada elmondta: „Részben a Móricz Zsigmond Erdély-trilógiája alapján készült, részben a saját Bethlen-kutatásaim eredménye.”
Kovács András Ferenc kérdésére Závada elmondta: kedvenc írói között tartja számon Jules Vernét, aki „mindenkit ver”. Gárdonyitól az Egri csillagokat ötször olvasta végig, Jókai olvasásakor már nem volt ennyire szorgalmas és érdeklődő, de azért átrágta magát a fő művein, emellett főként a klasszikus francia és orosz szerzőkön pallérozódott tudása, stílusa. Kezdetben szociográfiai tanulmányokat írt, de korán rájött, hogy nem tudós típus.
A tényirodalom művelése helyett inkább a regényírásnál kötött ki. Regényeiről azt állítja, tulajdonképpen „kitalált szociográfiák”. Egyes hősei több művében is felbukkannak.
| Závada Pál 1954-ben született Tótkomlóson. A pécsi Közgazdaságtudományi Egyetemen és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem szociológia szakán tanult, dolgozott egyetemi oktatóként a Janus Pannonius Tudományegyetemen és szociológusként az MTA Szociológiai Kutatóintézetében. Jelenleg a Holmi folyóirat prózarovatának szerkesztője. Első könyve, a Kulákprés című szociográfia 1986-ban jelent meg. 1996-ban jelent meg novelláskötete, a Mielőtt elsötétül. Jadviga párnája című nagyregényét egy évvel később adta ki. E regénye ötvenezer fölötti példányszámban kelt el, több díjjal kitüntetett film készült belőle. 2002-ben, a budapesti könyvfesztiválra jelent meg a Milota című nagyregénye, 2004-ben A fényképész utókora, 2008-ban pedig az Idegen testünk című regénye látott napvilágot. |
Eddigi fő művéről, a Jadviga párnájáról a kritikusok azt írták, hogy Németh László Iszony című regényével rokonítható, de Závada szerint Flaubert Bovaryné-jával sokkal több közös vonás fedezhető fel. Flaubert egyébként nagy hatással volt munkásságára, A fényképész utókora című regénye az Érzelmek iskolájával hozható párhuzamba – vallja a szerző.
Az Idegen testünk című regényét nemrég színdarabbá is átdolgozta. „A Budapesti Nemzeti Színház igazgatója, Alföldi Róbert többünket felkért, hogy írjunk színműveket a tízparancsolat témakörben. Én ezt a regényt dolgoztam át, ennek hamarosan meglesz az olvasópróbája, majd minden bizonnyal színpadon is bemutatják” – mondta az író. Az így keletkezett Magyar ünnep című dráma az 1940-es kolozsvári magyar bevonulással kezdődik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok