
Fotó: A szerző felvétele
2009. október 12., 09:542009. október 12., 09:54
Závada Pál Kossuth- és Prima Primissima-díjas író volt a vendége a Látó Irodalmi Színpadának szombaton este a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem stúdiótermében.
Az író Bethlen című drámájának bemutatóját a vásárhelyi Tompa Miklós Társulat október 9-re tervezte, azonban a társulat vezetője, az előadás rendezője, Kövesdy István elmondta: a bemutatót október 30-ra kellett halasztani, az alkalomra pedig a szerzőt is meghívják. A darabról Závada elmondta: „Részben a Móricz Zsigmond Erdély-trilógiája alapján készült, részben a saját Bethlen-kutatásaim eredménye.”
Kovács András Ferenc kérdésére Závada elmondta: kedvenc írói között tartja számon Jules Vernét, aki „mindenkit ver”. Gárdonyitól az Egri csillagokat ötször olvasta végig, Jókai olvasásakor már nem volt ennyire szorgalmas és érdeklődő, de azért átrágta magát a fő művein, emellett főként a klasszikus francia és orosz szerzőkön pallérozódott tudása, stílusa. Kezdetben szociográfiai tanulmányokat írt, de korán rájött, hogy nem tudós típus.
A tényirodalom művelése helyett inkább a regényírásnál kötött ki. Regényeiről azt állítja, tulajdonképpen „kitalált szociográfiák”. Egyes hősei több művében is felbukkannak.
| Závada Pál 1954-ben született Tótkomlóson. A pécsi Közgazdaságtudományi Egyetemen és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem szociológia szakán tanult, dolgozott egyetemi oktatóként a Janus Pannonius Tudományegyetemen és szociológusként az MTA Szociológiai Kutatóintézetében. Jelenleg a Holmi folyóirat prózarovatának szerkesztője. Első könyve, a Kulákprés című szociográfia 1986-ban jelent meg. 1996-ban jelent meg novelláskötete, a Mielőtt elsötétül. Jadviga párnája című nagyregényét egy évvel később adta ki. E regénye ötvenezer fölötti példányszámban kelt el, több díjjal kitüntetett film készült belőle. 2002-ben, a budapesti könyvfesztiválra jelent meg a Milota című nagyregénye, 2004-ben A fényképész utókora, 2008-ban pedig az Idegen testünk című regénye látott napvilágot. |
Eddigi fő művéről, a Jadviga párnájáról a kritikusok azt írták, hogy Németh László Iszony című regényével rokonítható, de Závada szerint Flaubert Bovaryné-jával sokkal több közös vonás fedezhető fel. Flaubert egyébként nagy hatással volt munkásságára, A fényképész utókora című regénye az Érzelmek iskolájával hozható párhuzamba – vallja a szerző.
Az Idegen testünk című regényét nemrég színdarabbá is átdolgozta. „A Budapesti Nemzeti Színház igazgatója, Alföldi Róbert többünket felkért, hogy írjunk színműveket a tízparancsolat témakörben. Én ezt a regényt dolgoztam át, ennek hamarosan meglesz az olvasópróbája, majd minden bizonnyal színpadon is bemutatják” – mondta az író. Az így keletkezett Magyar ünnep című dráma az 1940-es kolozsvári magyar bevonulással kezdődik.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.