
Fotó: A szerző felvétele
2009. október 12., 09:542009. október 12., 09:54
Závada Pál Kossuth- és Prima Primissima-díjas író volt a vendége a Látó Irodalmi Színpadának szombaton este a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem stúdiótermében.
Az író Bethlen című drámájának bemutatóját a vásárhelyi Tompa Miklós Társulat október 9-re tervezte, azonban a társulat vezetője, az előadás rendezője, Kövesdy István elmondta: a bemutatót október 30-ra kellett halasztani, az alkalomra pedig a szerzőt is meghívják. A darabról Závada elmondta: „Részben a Móricz Zsigmond Erdély-trilógiája alapján készült, részben a saját Bethlen-kutatásaim eredménye.”
Kovács András Ferenc kérdésére Závada elmondta: kedvenc írói között tartja számon Jules Vernét, aki „mindenkit ver”. Gárdonyitól az Egri csillagokat ötször olvasta végig, Jókai olvasásakor már nem volt ennyire szorgalmas és érdeklődő, de azért átrágta magát a fő művein, emellett főként a klasszikus francia és orosz szerzőkön pallérozódott tudása, stílusa. Kezdetben szociográfiai tanulmányokat írt, de korán rájött, hogy nem tudós típus.
A tényirodalom művelése helyett inkább a regényírásnál kötött ki. Regényeiről azt állítja, tulajdonképpen „kitalált szociográfiák”. Egyes hősei több művében is felbukkannak.
| Závada Pál 1954-ben született Tótkomlóson. A pécsi Közgazdaságtudományi Egyetemen és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem szociológia szakán tanult, dolgozott egyetemi oktatóként a Janus Pannonius Tudományegyetemen és szociológusként az MTA Szociológiai Kutatóintézetében. Jelenleg a Holmi folyóirat prózarovatának szerkesztője. Első könyve, a Kulákprés című szociográfia 1986-ban jelent meg. 1996-ban jelent meg novelláskötete, a Mielőtt elsötétül. Jadviga párnája című nagyregényét egy évvel később adta ki. E regénye ötvenezer fölötti példányszámban kelt el, több díjjal kitüntetett film készült belőle. 2002-ben, a budapesti könyvfesztiválra jelent meg a Milota című nagyregénye, 2004-ben A fényképész utókora, 2008-ban pedig az Idegen testünk című regénye látott napvilágot. |
Eddigi fő művéről, a Jadviga párnájáról a kritikusok azt írták, hogy Németh László Iszony című regényével rokonítható, de Závada szerint Flaubert Bovaryné-jával sokkal több közös vonás fedezhető fel. Flaubert egyébként nagy hatással volt munkásságára, A fényképész utókora című regénye az Érzelmek iskolájával hozható párhuzamba – vallja a szerző.
Az Idegen testünk című regényét nemrég színdarabbá is átdolgozta. „A Budapesti Nemzeti Színház igazgatója, Alföldi Róbert többünket felkért, hogy írjunk színműveket a tízparancsolat témakörben. Én ezt a regényt dolgoztam át, ennek hamarosan meglesz az olvasópróbája, majd minden bizonnyal színpadon is bemutatják” – mondta az író. Az így keletkezett Magyar ünnep című dráma az 1940-es kolozsvári magyar bevonulással kezdődik.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.