A marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat Látó Irodalmi Játékok című sorozatának 63. estjét a magyarországi József Attila Körrel közösen szervezte szerda este a G. Caféban. Czinki Ferenc és Totth Benedek írókkal Szabó Róbert Csaba, a folyóirat szerkesztője beszélgetett.
2015. augusztus 06., 19:312015. augusztus 06., 19:31
Czinki Ferenc az Egy kocsma város, Totth Benedek pedig Holtverseny című regényét hozta el, a marosvásárhelyi közönség a könyvek megszületésének előzményeiről is megtudhatott részleteket. Totth Benedek tíz évig fordítóként dolgozott, mint mondta, nagyon sokféle szöveggel került szoros kapcsolatba, nagyon jó szerkesztőkkel dolgozott együtt, akik alaposan átnézték a szövegeket, sokat tanult tőlük. Bár mindig szeretett volna saját könyvet írni, annyira megszerette a „fordítósdit”, hogy ezen ambíciói többnyire elsikkadtak. Mikor elhatározta, hogy mégis írni fog, akkor olyan témát választott, amelyhez nem kellett könyvtárazni, utánaolvasni, mert kézenfekvő volt, saját tapasztalatait, élményeit vetette papírra. Bár szándékosan kerülte a helyszín megnevezését, és még az utcákat is átnevezte, kaposvári ismerősei, ráismertek és rácsodálkoztak, hogy mennyire más így megírva a városuk. Sok helyen azt írják a könyvről, hogy ifjúsági regény, a szerző mégsem tartja annak, ám úgy véli, hogy ha egy kamasz elolvassa és megérti, akkor az ifjúságiregény-besorolás is megfelelő.
Czinki Ferenc a kocsmák írója, regényében is a kocsmák szemszögéből ír a szülővárosáról, Székesfehérvárról, amely ma is a legotthonosabb számára. Székesfehérvár egykor koronázóváros volt, aztán mezőváros lett belőle, majd, a szocializmus éveiben ipari város. Most pedig a szerző szerint identitászavarban szenved.
Czinki úgy járta be Székesfehérvár kocsmáit, hogy a helyi emberekkel beszélgetett mindenhol. Nem a főutcák elegáns kávéházait, hanem az úgynevezett köpködőket kereste, ahová csak a helyiek járnak, ahol ismerik egymást az emberek.
A regény megírásának módszertanáról elmondta, van terepmunka és van könyvtárazás is mögötte, hiszen nemcsak az élményt kereste, de utána is kellett olvasnia. A 70-es, 80-as évek kocsmakultúrájával eddig senki nem foglalkozott – mondta, majd elárulta azt is, hogy melyik a világ legszimpatikusabb kocsmája: a Papagáj presszó, ahol gyerekkora óta ismerik, a pultos egyidős a pultjával, igazi vendéglátós, aki szinte unokáinak tekinti a szerzőt és annak barátait. Az irodalmi estet a József Attila Kör, a Nemzeti Kulturális Alap és a Bethlen Gábor Alap támogatta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!