A marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat Látó Irodalmi Játékok című sorozatának 63. estjét a magyarországi József Attila Körrel közösen szervezte szerda este a G. Caféban. Czinki Ferenc és Totth Benedek írókkal Szabó Róbert Csaba, a folyóirat szerkesztője beszélgetett.
2015. augusztus 06., 19:312015. augusztus 06., 19:31
Czinki Ferenc az Egy kocsma város, Totth Benedek pedig Holtverseny című regényét hozta el, a marosvásárhelyi közönség a könyvek megszületésének előzményeiről is megtudhatott részleteket. Totth Benedek tíz évig fordítóként dolgozott, mint mondta, nagyon sokféle szöveggel került szoros kapcsolatba, nagyon jó szerkesztőkkel dolgozott együtt, akik alaposan átnézték a szövegeket, sokat tanult tőlük. Bár mindig szeretett volna saját könyvet írni, annyira megszerette a „fordítósdit”, hogy ezen ambíciói többnyire elsikkadtak. Mikor elhatározta, hogy mégis írni fog, akkor olyan témát választott, amelyhez nem kellett könyvtárazni, utánaolvasni, mert kézenfekvő volt, saját tapasztalatait, élményeit vetette papírra. Bár szándékosan kerülte a helyszín megnevezését, és még az utcákat is átnevezte, kaposvári ismerősei, ráismertek és rácsodálkoztak, hogy mennyire más így megírva a városuk. Sok helyen azt írják a könyvről, hogy ifjúsági regény, a szerző mégsem tartja annak, ám úgy véli, hogy ha egy kamasz elolvassa és megérti, akkor az ifjúságiregény-besorolás is megfelelő.
Czinki Ferenc a kocsmák írója, regényében is a kocsmák szemszögéből ír a szülővárosáról, Székesfehérvárról, amely ma is a legotthonosabb számára. Székesfehérvár egykor koronázóváros volt, aztán mezőváros lett belőle, majd, a szocializmus éveiben ipari város. Most pedig a szerző szerint identitászavarban szenved.
Czinki úgy járta be Székesfehérvár kocsmáit, hogy a helyi emberekkel beszélgetett mindenhol. Nem a főutcák elegáns kávéházait, hanem az úgynevezett köpködőket kereste, ahová csak a helyiek járnak, ahol ismerik egymást az emberek.
A regény megírásának módszertanáról elmondta, van terepmunka és van könyvtárazás is mögötte, hiszen nemcsak az élményt kereste, de utána is kellett olvasnia. A 70-es, 80-as évek kocsmakultúrájával eddig senki nem foglalkozott – mondta, majd elárulta azt is, hogy melyik a világ legszimpatikusabb kocsmája: a Papagáj presszó, ahol gyerekkora óta ismerik, a pultos egyidős a pultjával, igazi vendéglátós, aki szinte unokáinak tekinti a szerzőt és annak barátait. Az irodalmi estet a József Attila Kör, a Nemzeti Kulturális Alap és a Bethlen Gábor Alap támogatta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!