
2011. március 30., 08:412011. március 30., 08:41
A Maros megyei Mikházán zajló rendezvény ötletgazdája, Szélyes Ferenc Jászai Mari-díjas színművész nem érti, miért nem hívták meg a színház jövőjével kapcsolatos tárgyalásra, amelyre néhány napja került sor. „Szélyesnek semmi köze a Csűrszínház épületéhez, ami a megyei önkormányzat tulajdonában van. Nem értem, miért kellett volna őt meghívni” – nyilatkozta lapunknak Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke. Szélyes Ferenc, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat tagja bevallottan a magyarországi Művészetek Völgye rendezvény mintájára álmodta meg a rendezvényt, amelyre 2000-ben került sor először. Mint mondta: pezsgő kulturális életet szeretne varázsolni a Nyárádmentére. Évekig a szabad ég alatt zajlottak a többnapos események, majd a megyei tanács felkarolta a kezdeményezést. Immár színházi épület, fedett színpad és fedett nézőtér várja évről évre a helyi és a környékről, sőt külföldről is odasereglő közönséget. „Az az igazság, hogy Lokodi Edit nélkül nem lett volna ebből semmi, ő nagyon pozitívan állt hozzá az ügyhöz, ezért is igen furcsállom, hogy kihagytak abból a megbeszélésből, ahol a Csűrszínház jövőjéről esett szó” – nyilatkozta lapunknak Szélyes.
Lokodi Edit Emőke érdeklődésünkre kifejtette: „A nem kis összeget, amibe a színház épülete került, a megyei tanács, illetve a művelődési minisztérium adta össze. Arról volt szó, hogy nemcsak a Csűrszínházi Napok alkalmával lesz kihasználva az épület, hanem egész évben fesztiválok, táborok közönsége népesíti be a létesítményt. Nem tűrhetjük azt, hogy Szélyes három napon át odacsődíti az ismerőseit, majd hétvégeken bálokat szerveznek, amelyeknek a bevételéből nem részesül az önkormányzat” – részletezte kifogásait Lokodi.
Szélyes Ferencet szembesítettük a vádakkal. „Évek óta kérem, hogy a nyárádremetei önkormányzat rendezze a Csűrszínház jogi helyzetét, írásos beadványom van Gáll Lajos polgármesternél, amiben kértem, hogy adjanak felhatalmazást arra, hogy én igazgassam ezt a létesítményt, vagy más szervezzen ott tevékenységet. Én egyedül annyit tudtam megtenni, hogy évente megszerveztem a Csűrszínházi Napokat. A megyei tanács elnökének is jeleztem, hogy ha nem kapok emberi és anyagi támogatást, akkor ennél többet nem tudok tenni. De választ, megoldási javaslatokat senkitől sem kaptam. A bálokat a helyi fiatalság szervezte, ők adtak el belépőjegyeket. Nem az én zsebembe ment a haszon” – reagált Szélyes. Lokodi Edit Emőke elmondta: a megyei önkormányzat az alárendeltségébe tartozó, a népi kulturális élet fellendítésével foglalkozó megyei központnak adja át kezelésre a Csűrszínházat. „A központ vezetője, Vajda András gondoskodik majd róla, hogy állandóan rendezvények legyenek az épületben, és ebben sok partnere lesz, mint a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, a Maros Művészegyüttes, a remetei tanács, a környéken levő többi község önkormányzata” – részletezte a terveket Lokodi.
Szélyes Ferenc állítja: a kialakult konfliktus ellenére idén nyáron is lesznek Csűrszínházi Napok. „Ha véletlenül nem kapjuk meg a színházat, akkor is ott leszünk akár a szabad ég alatt vagy a kultúrotthonban. Külön erre az alkalomra bemutatót is tervezünk, Lorca darabját, a Vérnászt visszük színre. A tervezett többi eseményre is sort kerítünk” – mondta a színművész.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
szóljon hozzá!