Fotó: A szerző felvétele
2009. augusztus 03., 09:292009. augusztus 03., 09:29
A jelenlevőket Ferencz Attila, a Vigadó igazgatója köszöntötte, majd Ferencz Éva magyartanárnő olvasott fel egy alkalomhoz illő részletet Ignácz Rózsa egyik művéből. Ezt követően Szebeni Zsuzsa, az Országos Színháztörténeti Múzeum határon túli referense, a vándorkiállítás kurátora méltatta Ignácz Rózsa életútját.
Ignácz Rózsa (Kovászna, 1909. január 25. – Budapest, 1979. szeptember 25.) író, műfordító, színművész. 1931-ben végzett a színiakadémián Budapesten. 1931– 1939 között a budapesti Nemzeti Színház tagja. 1939–1940 között a budapesti Színházi Magazin párizsi tudósítója. Első írását Benedek Elek közölte a Cimborában (1925). Könyvei a moldvai, bukovinai, erdélyi magyarság történelmi viszontagságairól, és színháztörténetünk nagy alakjairól szólnak. 1943-ban a Petőfi Társaság tagjai közé választotta. 1945-1947 között lektorként dolgozott a Fővárosi Kiadónál, majd a Református Élet című lap szerkesztője lett. 10 évi kényszerű hallgatás után jelenhetett csak meg 1957-ben elbeszéléseinek gyűjteménye (Tegnapelőtt). Románból és franciából fordított. |
„Bár ő maga Titánia szerepében aratott színpadi sikereket, az általam megismert Ignácz Rózsa mégis egy igazi Puck, egy átváltozóművész. Ha nem ilyen egyéniség lett volna, hogyan lehetett volna annyi arca: író, színész, újságíró, meseíró, mesegyűjtő, a francia és román nyelv elsőrangú műfordítója, drámaíró, bábszínházi, és rádiójáték-szerző. Hogyan tehetett volna emberpróbáló utazásokat Moldvától a távoli Afrikáig és Hawaii-ig. De, mind térben, mind időben is rendkívüli utakat járt be munkássága során, hiszen első regénye, az Anyanyelve magyar, a II. világháború előtti Kolozsvár embereit mutatja be, posztumusz megjelent utolsó műve pedig a Szent László korába kalauzol” – magyarázta Szebeni Zsuzsa.
A kiállítást az Ignácz Rózsa centenáriumi emlékév keretében szervezték, de igazi szerepe az, hogy felhívja a figyelmet egy méltatlanul elfeledett életműre. A tárlat augusztus 25-éig látogatható a Vigadóban, majd Ignácz Rózsa szülővárosán, Kovásznán át Kolozsvárra, Budapestre Sümegre és Bukarestbe szállítják az anyagot. A helyszínek közül Kovásznán és Kolozsváron tudományos konferencia is kíséri a megnyitót.
A Filmtettfeszt programjának dokumentumfilmes vonulata a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kap idén – jelentette be a szemle szervezőcsapata.
Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásban – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
Erdélyi művészeket is díjaztak hétfő este Budapesten, ahol átadták a Színházi Kritikusok Céhe elismeréseit.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.