Fotó: A szerző felvétele
2009. augusztus 03., 09:292009. augusztus 03., 09:29
A jelenlevőket Ferencz Attila, a Vigadó igazgatója köszöntötte, majd Ferencz Éva magyartanárnő olvasott fel egy alkalomhoz illő részletet Ignácz Rózsa egyik művéből. Ezt követően Szebeni Zsuzsa, az Országos Színháztörténeti Múzeum határon túli referense, a vándorkiállítás kurátora méltatta Ignácz Rózsa életútját.
| Ignácz Rózsa (Kovászna, 1909. január 25. – Budapest, 1979. szeptember 25.) író, műfordító, színművész. 1931-ben végzett a színiakadémián Budapesten. 1931– 1939 között a budapesti Nemzeti Színház tagja. 1939–1940 között a budapesti Színházi Magazin párizsi tudósítója. Első írását Benedek Elek közölte a Cimborában (1925). Könyvei a moldvai, bukovinai, erdélyi magyarság történelmi viszontagságairól, és színháztörténetünk nagy alakjairól szólnak. 1943-ban a Petőfi Társaság tagjai közé választotta. 1945-1947 között lektorként dolgozott a Fővárosi Kiadónál, majd a Református Élet című lap szerkesztője lett. 10 évi kényszerű hallgatás után jelenhetett csak meg 1957-ben elbeszéléseinek gyűjteménye (Tegnapelőtt). Románból és franciából fordított. |
„Bár ő maga Titánia szerepében aratott színpadi sikereket, az általam megismert Ignácz Rózsa mégis egy igazi Puck, egy átváltozóművész. Ha nem ilyen egyéniség lett volna, hogyan lehetett volna annyi arca: író, színész, újságíró, meseíró, mesegyűjtő, a francia és román nyelv elsőrangú műfordítója, drámaíró, bábszínházi, és rádiójáték-szerző. Hogyan tehetett volna emberpróbáló utazásokat Moldvától a távoli Afrikáig és Hawaii-ig. De, mind térben, mind időben is rendkívüli utakat járt be munkássága során, hiszen első regénye, az Anyanyelve magyar, a II. világháború előtti Kolozsvár embereit mutatja be, posztumusz megjelent utolsó műve pedig a Szent László korába kalauzol” – magyarázta Szebeni Zsuzsa.
A kiállítást az Ignácz Rózsa centenáriumi emlékév keretében szervezték, de igazi szerepe az, hogy felhívja a figyelmet egy méltatlanul elfeledett életműre. A tárlat augusztus 25-éig látogatható a Vigadóban, majd Ignácz Rózsa szülővárosán, Kovásznán át Kolozsvárra, Budapestre Sümegre és Bukarestbe szállítják az anyagot. A helyszínek közül Kovásznán és Kolozsváron tudományos konferencia is kíséri a megnyitót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok