Mi történik akkor, ha öt tanár beszédbe elegyedik egymással? – erről szól az Interaktív című darab
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Ősbemutatót tart a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, az Interaktív című stúdióelőadást Lendvai Zoltán rendezésében szerdán, december 20-án, 18 órai kezdettel láthatja a közönség – közölte a társulat.
2023. december 20., 11:222023. december 20., 11:22
Az Interaktív című stúdióelőadás premierje Varga Lóránt kortárs magyarországi drámaíró darabjának ősbemutatója, hiszen Lendvai Zoltán rendező munkája nyomán most először kerül színpadra a rendkívül izgalmas, napjaink problémáit boncolgató darab. A rendező visszatérő vendég a Harag György Társulatnál, akinek a nevéhez több ősbemutató is kötődik: Spiró György Helló, doktor Mengele! és Székely Csaba Semmit se bánok! című drámájáé, mely utóbbival a bukaresti Országos Színházi Fesztiválra is meghívást kapott a társulat, néhány évvel ezelőtt. Az ősbemutatók mellett olyan közönségsikerek is az ő nevéhez fűződnek, mint a számtalanszor játszott Család ellen nincs orvosság, a Pénz az égből vagy az Anconai szerelmesek.
„A Harag György Társulatnak fontos küldetésévé vált az elmúlt évtizedben, hogy kortárs drámaírók munkáit vigyük színre ás lehetőleg minden évad tartogasson egy ősbemutatót is. Műsorpolitikánk fontos vonulata ez, amely által a társulat történetének egy nemes hagyományát szándékszunk feléleszteni, hiszen a rendszerváltás előtti sötét és elnyomástól terhes időszakában ez a társulat az erdélyi magyar drámatermés fontos megmutatkozási felületét biztosította a kortárs szerzőknek” – fogalmazott Bessenyei Gedő István, a társulat művészeti igazgatója. Mint kifejtette,
Rappert-Vencz Stella és Méhes Kati az Interaktív című stúdióelőadásban
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
„E fontos hagyományunk felelevenítésének jegyében tűztük műsorunkra az elmúlt évtizedben Szőcs Géza, Visky András, Spiró György, Székely Csaba, Láng Zsolt és Hatházi András egy-egy darabját és ennek jegyében tűztük műsorra Varga Lóránt izgalmas szövegét is. A most bemutatandó stúdióelőadás, úgy érzem, több generáció figyelmére is méltán tarthat számot, az előadás ugyanis - legalábbis látszólag - az oktatásügy problémáit is tematizálja, de olyan módon, hogy valójában az egész társadalmunkról is beszél. Nem véletlen talán, hogy az előadás iránt már most jelentős szakmai érdeklődés mutatkozik, miközben már jegyek is alig kaphatók az első két előadásra” – mondja Bessenyei Gedő István, a Harag György Társulat művészeti igazgatója.
Lendvai Zoltán egy másik színházi produkció kapcsán figyelt fel Varga Lóránt kortárs drámaíró műveire, majd többet is elolvasva esett a választása az Interaktív című írásra. Megragadta, hogy
Ráadásul a darab végéig maga a néző sem tudja, hogy kinek adjon igazat, olyan kérdésekben, amelyek mindenkit érintenek.
„Az előadás számos kérdést felvet. Az biztos, hogy a világ változik. De jófelé? Tetszenek azok a folyamatok, amiket látsz? Vagy fáj, hogy elvesznek azok az értékek, amelyekben hittél? És mit teszel te, éppen te, hogy megvédd mindazt, amit egykor fontosnak tartottál? Meddig vagy hajlandó elmenni az érdekükben? Szembeszállnál értük másokkal? Vagy már kellően kiégett és cinikus vagy, hogy csak puffogj inkább, de ne cselekedj? És lehet-e tenni (még) valamit egyáltalán és ha igen, mit? És mi van, ha cselekszel, de nem a te nézőpontod a helyes? Ha csak rá akarsz erőszakolni valamit a világra, ami már nem is létezik? Vagy mi van, ha nem is csak a nemes cél vezet? Ha csak bizonyítani akarsz másoknak, vagy épp csak hatalmat akarsz? És amúgy, ha szent a cél, tényleg minden eszköz megengedett?" – sorolja a rendező a kérdéseket, amelyek nemcsak a darab szerzőjét foglalkoztatták, hanem a nézőt is elgondolkodtatják az előadást látva.
„Mi történik akkor, ha öt tanár beszédbe elegyedik egymással? Törvényszerűen a gyerekekről, a tanári létről, a tanításról beszélgetnek, mintha soha nem lett volna más téma a világegyetemben. Nincs ez másképpen azzal az öt tanárral sem, akik egy külföldi útra kísérik el az iskola kórusát. A gyerekek már a szobáikban, a tanárok összegyűlnek egy kis baráti csevegésre – csak semmi formalitás, mi, felnőttek barátok között vagyunk.
De mi történik akkor, ha az egyik tanárnak konkrét terve van ezzel az estével? Eléri-e a célját, és ha eléri, akkor annak mindenki örülni fog?
És persze, hogy hol van az a vonal, amit meg kell húzni, ami mögé már nem szabad belépni?
Az idő telik, a vélemények, szenvedélyek egyre nyíltabbak lesznek, és a téma már nem egy általános iskolát érint, hanem egy sokkal nagyobb léptékű intézmény irányításának kérdését feszegeti, mely kérdésben végsősoron mindenkinek döntenie kell, a tanároknak, de a nézőknek is egyaránt” – olvasható az előadás szinopszisában.
Fontos kérdések merülnek fel az előadásban a gyerekekről, a tanári létről, a tanításról
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Az előadásban színpadra lép Nagy Csongor Zsolt, Bogár Barbara, Rappert-Vencz Stella, Varga Sándor és Méhes Kati. A produkció díszlettervezője Fornvald Gréti, jelmeztervezője pedig Szabó Anna. Az előadás létrehozásában ügyelőként és súgóként Varga Katalin dolgozott.
Ha az embernek meginog az identitása, akkor természetesen a más emberekhez fűződő viszonya is kibillen egyensúlyából, megkérdőjeleződik, vagy egyenesen ellenkező előjelet kap.
Rendszerszinten kevés hangsúlyt fektet a hazai oktatás arra, hogy a színjátszás helyet kapjon a fiatal generációk mindennapjaiban, holott nagy szükség lenne rá: sok tekintetben hasznos lenne a gyerekek énképére, későbbi önbizalmára nézve is
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!