
2010. december 07., 10:072010. december 07., 10:07
„A film egy ember sorsát követi, aki nem született hősnek. Meddig maradhat ember az ember anélkül, hogy hős legyen, de gyilkossá se váljon… nem tudom a választ” – vallja új filmje kapcsán a rendező, Esztergályos Károly. A Szégyen című tévéfilm a Magyar Televízió és a Centrál Filmstúdió közös produkciója, Karinthy Ferenc novellája alapján készült, a Magyar Mozgókép Közalapítvány támogatásával. A film operatőre Győri Márk, producere Fülöp György volt.
Sartre Temetetlen holtak című drámájában a kínvallatás alá vetett francia ellenálló mondja: „Nem arra születtünk, hogy állandóan képességeink végső határán éljünk. A völgyekben is vannak utak.” A huszadik század folyamán sokszor kényszerült az ember szembenézni azzal, hogy hol is vannak azok a völgyekben levő utak, és meddig mehetünk rajtuk anélkül, hogy feladnánk magunkat, hogy megszűnnénk magunk lenni? Karinthy Ferenc művének is ez a központi kérdése, amelyre valószínűleg minden életben, minden korban más válasz születik.
A dilemmával a magyar történelem két rettenetes pillanatában néz szembe a film főhőse, a második világháborúban katonának kényszerítve és a Rákosi-rémuralom legsötétebb esztendejében. A történelem drasztikusan meghatározza a film szereplőinek sorsát, de köztük jóformán szó sem esik a történelem nagy kérdéseiről. Két éjszakán játszódik a történet (és egy fanyar-ironikus utójáték harmadik éjszakáján), jóformán csak egy férfit és egy nőt látunk, akik egymást akarják. De a diktatúra körülményei között már csak hős lehet az ember, ha ember akar maradni. A völgyekben nincsenek utak. A tévéfilmben két szerelmi történet tanúi vagyunk, ha a szerelmet itt csupán a mindennapok rémületéből menekülni akaró emberek feltámadó vágya jelenti is.
A film főhősét Kinizsi Ottó alakítja, aki pályafutását a Magyar Televízió képernyőjén kezdte a Kölyökidő című műsorban. Partnerét, a tehetséges színésznőt, Herrer Sárát, szintén ismerhetik a csatorna nézői az Életképek című sorozatból, de játszott a Sorstalanság című filmben is. „Meghatározó élmény volt a forgatás, sok gátlásomat vetkőztem le a felvételek alatt” – mondta Herrer Sára a Teadélután egyik adásában.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.