Hirdetés

Új magyar Godot a váradi színpadon

Rendhagyó színházi előadást mutattak be a hétvégén Nagyváradon: Samuel Beckett Godot-ra várva című darabjának új magyar fordításával ismerkedhetett meg a közönség egy felolvasó-színházi produkció keretében.

Balogh Levente

2010. október 11., 09:392010. október 11., 09:39

A határon túli magyar nyelvterületen premiernek minősülő esemény részesei lehettek mindazok, akik pénteken este jelen voltak a Nagyváradi Állami Színház legújabb előadásán, Samuel Beckett Godot-ra várva című színdarabjának bemutatóján.

A Szigligeti Társulat és a Várad irodalmi folyóirat közös szervezésében létrejött előadás két tényező miatt is különlegesnek bizonyult: elsősorban azért, mert Budapest, Debrecen és Békéscsaba után a felújítás alatt álló váradi teátrum színpadán berendezett stúdióban hangzott fel először Magyarország határain kívül a mű új, idén elkészült magyar nyelvű fordítása, amely a neves budapesti rendező, Pinczés István erőfeszítései nyomán jött létre.

Másrészt azért, mert a premier nem hagyományos díszletek között, klasszikus színészi játékkal megjelenített produkciót takart, hanem felolvasó-színházi előadást. A helyi Szigligeti Társulat művészei széken ülve, csupán mimikával és hanglejtéssel keltették életre a szereplőket – Vladimirt Varga Balázs, Estragont ifj. Kovács Levente, Luckyt Meleg Vilmos, Pozzót Dobos Imre, a Fiút pedig Tóth Albert Bálint jelenítette meg –, miközben Kovács Enikő a rendezői utasításokat is felolvasta, így a közönség amolyan rádiószínházi élményben részesült. Az előadás mégsem keltett hiányérzetet, mivel a színművészek csupán hangjukat és arcukat használva is érzékletesen keltették életre a figurákat – a darabot egyébként maga Pinczés István állította színpadra –, és a vizuális élmények sem hiányoztak, mivel az előadás időtartama alatt korábbi Godot-előadásokon készült, a rendező által válogatott fényképfelvételek illusztrálták a felolvasott történéseket.

Az alig másfél órás előadást követően – a színészek csupán a darab első felvonását adták elő – Pinczés István, aki főállásban a Pesti Magyar Színház rendezője, az új fordítás létrejöttének körülményeiről beszélt. Mint kiderült, a doktori értekezése részeként ültette át magyarra a darab angol nyelvű változatát, amelyet maga Beckett írt néhány évvel a mű 1948-as, francia eredetijét követően. A 45 évvel ezelőtt a régi, Kolozsvári Grandpierre Emil-féle átültetést először leközlő Nagyvilág című folyóirat idei augusztusi számában megjelent új magyar fordításra azért volt szükség, mivel az angol mű nem azonos a franciával: az ír származású drámaíró nem csupán átültette angolra a darabot, hanem jelentősen át is dolgozta azt, számos részt átírt vagy kihúzott, illetve új passzusokat is beleírt a Godot-ba. (Számítógépes összehasonlítás nyomán kiderült, hogy az angol változat több mint 36 százalékban tér el a franciától).

Emellett műfaji meghatározást is adott – az angol verzióban tragikomédiaként nevezte meg az eredetileg besorolatlan művet. Közben ugyanakkor más támpontokat megszüntetett, így az angol változatból hiányoznak azok az utalások, amelyek bármilyen konkrétumot jelenthetnek a szereplők múltjával kapcsolatosan, ennek nyomán fokozódik az abszurd darab által a nézőben gerjesztett bizonytalanság.
Pinczés elárulta, a mű fordítása közben az egyik legnehezebb feladatot a Beckett által beleírt idézetek eredetijének felkutatása jelentette. A Godot-ban ugyanis számos – részben torz – bibliai idézet is föllelhető, de emellett Shakespeare, Byron, Shelley, Baudelaire, sőt Szent Ágoston műveiből is tartalmaz részeket – a fordító meghatározása szerint így a Godot-ra várva már olyan, az irányzat hivatalos megjelenése előtt felbukkant posztmodern műnek tekinthető, amely az irányzat jellemzői szerint számos, egymásra utaló, egymásból építkező idézetet tartalmaz.

A fordító azt is elárulta: saját értelmezésében az amúgy számtalan szempont szerint magyarázható mű amolyan kortárs moralitásjáték, amelynek két főszereplője – a Jedermann, azaz az akárki, az átlagember megtestesítői – egy elvont, semmilyen támpontot sem nyújtó közegben valamiféle kapaszkodót keres. Ez lenne Godot, akiről amúgy semmit sem tudunk meg – ám számos utalás alapján arra a következtetésre is juthatunk, hogy akár Istent is jelképezheti, ugyanakkor a halál motívuma is erőteljesen jelen van a darabban.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 01., hétfő

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes

Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes
Hirdetés
2025. december 01., hétfő

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión

A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión
2025. november 30., vasárnap

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film

Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film
2025. november 29., szombat

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)

Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)
Hirdetés
2025. november 27., csütörtök

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban

Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban
2025. november 27., csütörtök

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány

Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány
2025. november 26., szerda

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház
Hirdetés
2025. november 25., kedd

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát

Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát
2025. november 23., vasárnap

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”

Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”
2025. november 22., szombat

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron

Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron
Hirdetés
Hirdetés