Új erdélyi magyar képzőművészeti múzeum terve körvonalazódik

Az ötletgazda Jakobovits Miklós, a Barabás Miklós Céh volt elnöke, jelenlegi alelnöke. A Nagyváradon élő festőművész azért látja indokoltnak az intézmény létrehozását, mert véleménye szerint az erdélyi magyar képzőművészet nincs valós értékének megfelelően képviselve a hazai múzeumok állandó kiállításain. Jakobovits Miklós elképzelése szerint az erdélyi magyar képzőművészeti múzeum gyűjteményének gerincét a két világháború közötti időszak legjelentősebb alkotóinak munkái képeznék – a nagybányai iskola, a székelyföldi festők és a kolozsvári iskola művészeinek munkái. „A nagybányai iskolának a második hulláma, az úgynevezett neósok (neoimpresszionisták) alkottak ebben az időszakban, akik jártak Párizsban, hatott rájuk Picasso és Matisse” – magyarázta Jakobovits.

Jakobovits Miklós hozzátette, hogy ezzel szemben a kolozsvári iskolában olasz hatás érvényesült, az e köré csoportosuló művészek az impresszionizmus irányából a konstruktivista szemlélet felé mozdultak el. „A székelyföldi művészek, mint például Nagy István, Nagy Imre munkásságában a paraszti portré dominál, őket a hazai tájhoz való hűség jellemzi, azon értékekre koncentráltak, melyek Erdély emocionális részét jelentik” – magyarázta a Barabás Miklós Céh alelnöke. Az anyag természetesen nem korlátozódna az említett időszakra, a kommunizmus idején alkotó művészek és a rendszerváltás utáni időszak jelentős alakjainak munkái is helyet kapnának benne.

Lobbi a múzeumért

A 90-es évek elejétől az ötletgazda egy sor hazai és anyaországi politikai és közéleti személyiséget próbált megnyerni a tervnek, zömükben olyan embereket, akikről tudta, „hogy közel állnak a képzőművészethez”. Beszélt a múzeumprojektről Tőkés László püspöknek, a fideszes Németh Zsoltnak, az MDF-es Dávid Ibolyának és Csapody Miklósnak, az MSZP-s Szili Katalinnak, de kért segítséget az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályának a vezetőjétől, Szép Gyulától, valamint a szövetség ügyvezető elnökétől, Kelemen Hunortól is. Bár a Barabás Miklós Céh a legreprezentatívabb erdélyi magyar képzőművészeti szervezet, Jakobovits Miklós véleménye szerint az egyesület nem alkalmas arra, hogy a múzeum létrejötte körül bábáskodjék.

„A céhnek semmiféle anyagi háttere nincs, nem kapunk támogatást sem a magyar, sem pedig a román kormánytól. Ehhez nem elég egy-két mecénás, egy múzeum létrehozásához állami szinten kellene lépni” – véli Jakobovits Miklós. A művész szerint Kolozsvár lenne az ideális helyszín, ám Nagyváradon is el tudja képzelni a múzeumot, mely lökést adna a kulturális turizmusnak. Egy 250 négyzetméteres épület elegendő lenne mintegy 100 munkából álló állandó tárlat befogadására, mondja Jakobovits, melyben helye lenne festészetnek, szobrászatnak, grafikának, textil- és kerámiaművészetnek egyaránt.

Ujvárossy László nagyváradi grafikusművész, a Partiumi Keresztény Egyetem Művészeti Karának megbízott dékánja szerint indokolt a kortárs erdélyi magyar képzőművészeti múzeum létrehozása. Elmondása szerint az országban egyetlen olyan intézmény van, mely kiemelten foglalkozik a kortárs képzőművészettel, a bukaresti Kortárs Művészetek Múzeuma. „Művészek vannak, anyag lenne, ám a rendszerváltás óta a múzeumok nemigen vásárolnak munkákat” – nyilatkozta Ujvárossy László.

Elhanyagolt kortársak

Vargha Mihály szobrász, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója osztja Ujvárossy László véleményét, maga is évek óta dédelget egy ilyen tervet. „Az erdélyi múzeumok a hagyományőrzéssel vannak elfoglalva, a kortárs történésekre nemigen reagálnak. A képzőművészet bemutatása megakad Mattis Teutsch Jánosnál és Nagy Imrénél, a fiatal művészeket nem népszerűsítik. Nagy hiányossága ez az erdélyi magyar kulturális életnek. Az lenne természetes, ha egy múzeumi anyag Barabás Miklóssal és Gyárfás Jenővel kezdődne, és mintegy időutazás révén a nézőt eljuttatná a mába.

A Székely Nemzeti Múzeum 1990 óta teret biztosít kortárs erdélyi magyar képzőművészeknek is, de ez nem elég. Sajnos más székelyföldi városokban még ennyi sem történik” – nyilatkozta az igazgató. Vargha Mihály szerint Sepsiszentgyörgy megfelelő helyszín volna egy ilyen intézmény számára, a Székely Nemzeti Múzeum szomszédságában van is egy telek, melyre fel lehetne építeni. Az igazgató bizakodó, meglátása szerint a jelenlegi városvezetésben van hajlandóság arra, hogy hathatósan támogassa az elképzelés megvalósítását.

Nem könnyű, de nem lehetetlen

Szép Gyula, aki a Kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatóhelyettese is, szintén kívánatosnak tartja a kortárs erdélyi magyar képzőművészeknek teret biztosító múzeum létrehozását, sőt olyan átfogó intézmény képe lebeg a szeme előtt, mely kutatással is foglalkozna, nemcsak a képzőművészet, hanem a kortárs zene és színművészet terén is. „Támogatjuk az elképzelést, konkrét javaslatokkal azonban a szakma kellene hogy előálljon. Nem könnyű, de nem lehetetlen, főleg ha tudunk távlatokban gondolkodni, 5–10 évre előre” – nyilatkozta az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályának a vezetője. Szép Gyula véleménye szerint a megvalósításhoz vezető út első lépése egy alapítvány bejegyzése lenne.