
Fotó: T. Koós Imola/maszol.ro
Sok gyermekkönyv van, amelyben a szerző gyermeke a főhős, olyan annál kevesebb, amelynek a társszerzője is egyben: Szántai János kolozsvári író A Jó, a Rossz, a Csúnya és egyéb mesebeli párbajok című kötete ilyen.
2014. április 24., 19:432014. április 24., 19:43
Amint a szerdai kolozsvári könyvbemutatón Szántai elmondta, fiával, Kristóffal „egymásnak adogatják a labdát” beszélgetéseik során, ezekből a nem szokványos gyerek-felnőtt párbeszédekből született meg a kötet.
A címben szereplő Jó, Rossz és Csúnya Sergio Leone híres spagettiwesternjének alakjaira utal, akik valóban feltűnnek olykor a kötet rövid történeteiben, ott van például Tuco (a Csúf) hurokkal a nyakában, és a Szőke (a Jó), akire Tuco méltán haragszik. De sárkányok és egyéb mesebeli lények is felbukkannak, nemcsak a szövegekben, hanem Jánosi Andrea kolozsvári festőművész illusztrációiban is.
A Kriterion Könyvkiadó és az AmbrooBook Lap- és Könyvkiadó közös gondozásában megjelent könyvet Papp Attila Zsolt költő, újságíró ismertette, aki szerint „az emberben vagy ott rejtőzik a mesemondó, vagy nem”, Szántaiban pedig szerinte már húsz évvel ezelőtt is ott volt, amikor a Kis csigák s nagyok, Az igazi és a márványelefánt vagy az Utazások az elefánttal meséit írta.
Az új könyvet azonban fiával, Kristóffal közösen írta, akinek „a fejében már ott volt a kész mese”, így a könyvbemutatón is közösen olvastak fel néhány párbeszédekből kibontakozó történetet. Az egyes darabok egyébként minden esetben a Még egy címet kapták (az első értelemszerűen Egy), a szerző szerint ez a „mantrikus” felosztás olyan, ahogyan a napjaik is telnek, „az apró-cseprő történésekből egyszer csak kiemelkedik még egy történet és még egy és így tovább.
Ahogy Szántai fogalmazott, a jó és a rossz gyermekirodalom mellett manapság egy harmadik kategória, a sikeres gyermekirodalom is megjelent, amelyek bár művészi értelemben nem nagy teljesítmények, valamiért mégis népszerűek. Szerinte nagyon ritka eset volt, amikor a jó gyermekirodalom népszerű is volt egyben, Lázár Ervin erre a legmarkánsabb példa.
„Úgy gondolom, hogy ez a könyv nem tud sikeres lenni, ugyanis nem abban a struktúrában íródott, ami kelendővé tenné. A szöveg tulajdonképpen sokrétű, nem biztos, hogy ez az a könyv, amit a gyerek kérni fog este, mert meg szeretné hallgatni a Még egyet. Írás közben feladtam a célközönség belövését” – magyarázta a szerző.
Amint Papp Attila Zsolt emlékeztetett rá, a kötet – ha a közönségét még nem is – a szakma elismerését már elnyerte, hiszen decemberben gyermekirodalom kategóriában A Jó, a Rossz, a Csúnya és egyéb mesebeli párbajok kapta az Erdélyi Magyar Írók Ligájának díját.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!