Fotó: T. Koós Imola/maszol.ro
Sok gyermekkönyv van, amelyben a szerző gyermeke a főhős, olyan annál kevesebb, amelynek a társszerzője is egyben: Szántai János kolozsvári író A Jó, a Rossz, a Csúnya és egyéb mesebeli párbajok című kötete ilyen.
2014. április 24., 19:432014. április 24., 19:43
Amint a szerdai kolozsvári könyvbemutatón Szántai elmondta, fiával, Kristóffal „egymásnak adogatják a labdát” beszélgetéseik során, ezekből a nem szokványos gyerek-felnőtt párbeszédekből született meg a kötet.
A címben szereplő Jó, Rossz és Csúnya Sergio Leone híres spagettiwesternjének alakjaira utal, akik valóban feltűnnek olykor a kötet rövid történeteiben, ott van például Tuco (a Csúf) hurokkal a nyakában, és a Szőke (a Jó), akire Tuco méltán haragszik. De sárkányok és egyéb mesebeli lények is felbukkannak, nemcsak a szövegekben, hanem Jánosi Andrea kolozsvári festőművész illusztrációiban is.
A Kriterion Könyvkiadó és az AmbrooBook Lap- és Könyvkiadó közös gondozásában megjelent könyvet Papp Attila Zsolt költő, újságíró ismertette, aki szerint „az emberben vagy ott rejtőzik a mesemondó, vagy nem”, Szántaiban pedig szerinte már húsz évvel ezelőtt is ott volt, amikor a Kis csigák s nagyok, Az igazi és a márványelefánt vagy az Utazások az elefánttal meséit írta.
Az új könyvet azonban fiával, Kristóffal közösen írta, akinek „a fejében már ott volt a kész mese”, így a könyvbemutatón is közösen olvastak fel néhány párbeszédekből kibontakozó történetet. Az egyes darabok egyébként minden esetben a Még egy címet kapták (az első értelemszerűen Egy), a szerző szerint ez a „mantrikus” felosztás olyan, ahogyan a napjaik is telnek, „az apró-cseprő történésekből egyszer csak kiemelkedik még egy történet és még egy és így tovább.
Ahogy Szántai fogalmazott, a jó és a rossz gyermekirodalom mellett manapság egy harmadik kategória, a sikeres gyermekirodalom is megjelent, amelyek bár művészi értelemben nem nagy teljesítmények, valamiért mégis népszerűek. Szerinte nagyon ritka eset volt, amikor a jó gyermekirodalom népszerű is volt egyben, Lázár Ervin erre a legmarkánsabb példa.
„Úgy gondolom, hogy ez a könyv nem tud sikeres lenni, ugyanis nem abban a struktúrában íródott, ami kelendővé tenné. A szöveg tulajdonképpen sokrétű, nem biztos, hogy ez az a könyv, amit a gyerek kérni fog este, mert meg szeretné hallgatni a Még egyet. Írás közben feladtam a célközönség belövését” – magyarázta a szerző.
Amint Papp Attila Zsolt emlékeztetett rá, a kötet – ha a közönségét még nem is – a szakma elismerését már elnyerte, hiszen decemberben gyermekirodalom kategóriában A Jó, a Rossz, a Csúnya és egyéb mesebeli párbajok kapta az Erdélyi Magyar Írók Ligájának díját.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
szóljon hozzá!