2011. június 27., 08:472011. június 27., 08:47
A történész kifejtette: arra a következtetésre jutott, hogy a szabadkőművesek nem akarták Magyarország feldarabolását, a céljuk a hatalomátvétel volt. Társadalmi bázisukat különböző szociális és humanitárius akciók révén gyarapították, például támogatták a leányanyákat, a kis jövedelmű tanítókat, tejet osztottak a szegény gyerekeknek.
Az ország egységére nézve veszélyes fordulatot Raffay szerint a nagyváradi páholy vezetője, dr. Váradi Zsigmond által 1899-ben publikált társadalmi program jelentette, melynek megvalósításába aktívan bekapcsolódott a Jászi Oszkár által vezetett budapesti páholy is, átfogó politikai, gazdasági és társadalmi átalakulást szorgalmazva. A szabadkőművesek lényegében a keresztény magyar állam alapjait támadták. Küzdöttek azért, hogy fosszák meg a történelmi egyházakat a vagyonuktól, a felekezeti iskolákat pedig alakítsák át állami intézményekké. Igyekeztek tönkretenni a nemzettudatot és a közösségeket összekapcsoló elemeket többek között az uralkodó osztály felszámolásával, illetve a nemzeti történelem átírásával, sürgették továbbá az általános titkos választójog bevezetését.
Az előadó kifejtette: a szabadkőművesek az első világháború végére akkora befolyásra tettek szert, hogy Károlyi Mihály kormányának felét lényegében ők alkották. Raffay Ernő szerint végzetesen rossz lépések megtételére ösztönözték a miniszterelnököt, aki például a románok székelyföldi betörésekor azt a parancsot adta, hogy harc helyett adják át a városokat és vonuljanak vissza a csapatok. Végezetül elmondta: Trianon nem örökérvényű, a határok nem megváltoztathatatlanok, ennek viszont legfontosabb feltétele a magyarság létszámának növelése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!