2009. szeptember 07., 11:012009. szeptember 07., 11:01
Az egykori várad-olaszi magyar temetőről 25 év alatt készített képeiből válogatott Tóth István, a Romániai Fényképészek Egyesületének elnöke csütörtökön nyílt marosvásárhelyi kiállítására. Tóth István, aki a Tavirózsa fotóklub elnöke is egyben, és fotógalériát is működtet Nagyváradon, a megnyitón elmondta: „Negyed évszázad munkája tekinthető meg a kiállításon. Az olaszi temetőről készült első képeket 1984 körül fotografáltam”.
Az eredetileg katolikus temetőt 1863-ban egy katonai temető hozzácsatolásával megnagyobbították. Később a városvezetés a hitfelekezetek elöljáróival egyetértésben az addigi katolikus temetőben református és ortodox parcellákat is nyitott. Az 1970-es évekre már teljesen körülépítették, majd a kilencvenes években felszámolták, a reformátusok egy templomot, a görög katolikusok egy rendházat és egy templomot építettek a helyén, egy részét pedig parkosították.
A marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője, Nagy Miklós Kund műkritikus bevallotta: döbbenet fogta el, amikor végignézte a képanyagot. Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben című költeményének sora jutott eszébe: „a legárvább, akinek még halottai sincsenek”. Mit érezhet hát az, akinek temetője sincs, mert azt is elveszik tőle? – tette fel a kérdést Nagy Miklós Kund, aki a falurombolással állította párhuzamba e barbár cselekedetet. Tóth István nyomon követte a temető eltűnését.
Annak idején meggyalázták a temetőt, ezt akarta megörökíteni. Akkor még nem gondolta, hogy felszámolják a sírkertet. Miután értesült a szándékról, folyamatosan kilátogatott a temetőbe, megörökítve a megsemmisülés fázisait. Az utolsó képeket ez év februárjában készítette. A gyűjtemény 101 képből áll, ezeknek csak egy része, 60 fotó tekinthető meg Marosvásárhelyen. A teljes anyag bemutatására Nagyváradon, halottak napján kerül majd sor.
A fényképek három ciklusba rendeződnek: az első ciklus az egykori temetőt, a második a pusztulást, a harmadik pedig a jelenkori helyzetet mutatja be. Tóth egyébként a megnyitón elmondta: mesterei között marosvásárhelyi fotóművészeket is számon tart, főként Marx Józsefet, akinek székelyudvarhelyi tárlatát éppen a vásárhelyi kiállítással egy időben nyitották meg. Egy másik példaképe a magyar fotóművészet nagy öregje, aki szintén Tóth István névre hallgat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok