
2009. szeptember 07., 11:012009. szeptember 07., 11:01
Az egykori várad-olaszi magyar temetőről 25 év alatt készített képeiből válogatott Tóth István, a Romániai Fényképészek Egyesületének elnöke csütörtökön nyílt marosvásárhelyi kiállítására. Tóth István, aki a Tavirózsa fotóklub elnöke is egyben, és fotógalériát is működtet Nagyváradon, a megnyitón elmondta: „Negyed évszázad munkája tekinthető meg a kiállításon. Az olaszi temetőről készült első képeket 1984 körül fotografáltam”.
Az eredetileg katolikus temetőt 1863-ban egy katonai temető hozzácsatolásával megnagyobbították. Később a városvezetés a hitfelekezetek elöljáróival egyetértésben az addigi katolikus temetőben református és ortodox parcellákat is nyitott. Az 1970-es évekre már teljesen körülépítették, majd a kilencvenes években felszámolták, a reformátusok egy templomot, a görög katolikusok egy rendházat és egy templomot építettek a helyén, egy részét pedig parkosították.
A marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője, Nagy Miklós Kund műkritikus bevallotta: döbbenet fogta el, amikor végignézte a képanyagot. Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben című költeményének sora jutott eszébe: „a legárvább, akinek még halottai sincsenek”. Mit érezhet hát az, akinek temetője sincs, mert azt is elveszik tőle? – tette fel a kérdést Nagy Miklós Kund, aki a falurombolással állította párhuzamba e barbár cselekedetet. Tóth István nyomon követte a temető eltűnését.
Annak idején meggyalázták a temetőt, ezt akarta megörökíteni. Akkor még nem gondolta, hogy felszámolják a sírkertet. Miután értesült a szándékról, folyamatosan kilátogatott a temetőbe, megörökítve a megsemmisülés fázisait. Az utolsó képeket ez év februárjában készítette. A gyűjtemény 101 képből áll, ezeknek csak egy része, 60 fotó tekinthető meg Marosvásárhelyen. A teljes anyag bemutatására Nagyváradon, halottak napján kerül majd sor.
A fényképek három ciklusba rendeződnek: az első ciklus az egykori temetőt, a második a pusztulást, a harmadik pedig a jelenkori helyzetet mutatja be. Tóth egyébként a megnyitón elmondta: mesterei között marosvásárhelyi fotóművészeket is számon tart, főként Marx Józsefet, akinek székelyudvarhelyi tárlatát éppen a vásárhelyi kiállítással egy időben nyitották meg. Egy másik példaképe a magyar fotóművészet nagy öregje, aki szintén Tóth István névre hallgat.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.