2009. szeptember 07., 11:012009. szeptember 07., 11:01
Az egykori várad-olaszi magyar temetőről 25 év alatt készített képeiből válogatott Tóth István, a Romániai Fényképészek Egyesületének elnöke csütörtökön nyílt marosvásárhelyi kiállítására. Tóth István, aki a Tavirózsa fotóklub elnöke is egyben, és fotógalériát is működtet Nagyváradon, a megnyitón elmondta: „Negyed évszázad munkája tekinthető meg a kiállításon. Az olaszi temetőről készült első képeket 1984 körül fotografáltam”.
Az eredetileg katolikus temetőt 1863-ban egy katonai temető hozzácsatolásával megnagyobbították. Később a városvezetés a hitfelekezetek elöljáróival egyetértésben az addigi katolikus temetőben református és ortodox parcellákat is nyitott. Az 1970-es évekre már teljesen körülépítették, majd a kilencvenes években felszámolták, a reformátusok egy templomot, a görög katolikusok egy rendházat és egy templomot építettek a helyén, egy részét pedig parkosították.
A marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője, Nagy Miklós Kund műkritikus bevallotta: döbbenet fogta el, amikor végignézte a képanyagot. Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben című költeményének sora jutott eszébe: „a legárvább, akinek még halottai sincsenek”. Mit érezhet hát az, akinek temetője sincs, mert azt is elveszik tőle? – tette fel a kérdést Nagy Miklós Kund, aki a falurombolással állította párhuzamba e barbár cselekedetet. Tóth István nyomon követte a temető eltűnését.
Annak idején meggyalázták a temetőt, ezt akarta megörökíteni. Akkor még nem gondolta, hogy felszámolják a sírkertet. Miután értesült a szándékról, folyamatosan kilátogatott a temetőbe, megörökítve a megsemmisülés fázisait. Az utolsó képeket ez év februárjában készítette. A gyűjtemény 101 képből áll, ezeknek csak egy része, 60 fotó tekinthető meg Marosvásárhelyen. A teljes anyag bemutatására Nagyváradon, halottak napján kerül majd sor.
A fényképek három ciklusba rendeződnek: az első ciklus az egykori temetőt, a második a pusztulást, a harmadik pedig a jelenkori helyzetet mutatja be. Tóth egyébként a megnyitón elmondta: mesterei között marosvásárhelyi fotóművészeket is számon tart, főként Marx Józsefet, akinek székelyudvarhelyi tárlatát éppen a vásárhelyi kiállítással egy időben nyitották meg. Egy másik példaképe a magyar fotóművészet nagy öregje, aki szintén Tóth István névre hallgat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok