Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze és Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő vehette át az Emberi Méltóság Tanácsa által alapított Emberi méltóságért díjat kedden Budapesten.
2013. május 14., 17:402013. május 14., 17:40
Szunai Miklós, az Emberi Méltóság Tanácsa főtitkára és Lomnici Zoltán elnök a díjátadó előtt emlékeztetett: a kitüntetést eddig Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, Tamás Aladárné, a „nemzet tanítónénije”, Tőkés László református püspök és Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke kapta meg. „A »színészkirálynő« és a »költőfejedelem« most életművükért és emberségükért vehetik át ezt a díjat” – hangsúlyozta Lomnici Zoltán.
Mint a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke emlékeztetett: a vajdasági Temerinben vasárnap hajnalban ismét magyar fiatalokat vertek meg azért, mert anyanyelvükön beszéltek, míg a holokauszt magyarországi áldozatai előtt tisztelgő hétfői strasshofi zarándoklat hírét az egyik honlap zsidóellenes megjegyzésekkel kommentálta. „Ilyen körülmények között különösen nagy szükség van olyan személyiségekre, akik emberségből példát adnak” – hangsúlyozta.
Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök Törőcsik Marit méltatva kiemelte: a díjazott nemzedékének egyik legkiválóbb teljesítményt nyújtó művésze, aki mindmáig hiteles személyiség maradt. Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze emlékeztetett: Törőcsik Marit 1955-ben egy perc alatt megszerette az ország, majd elkezdték megismerni a környező országokban, Európában, ma pedig már az egész világ ismeri. Törőcsik Mari az elismerés átvétele után elmondta: általában munkájáért szokott díjban részesülni, de ezúttal „valami többet” kapott. „Nem tudom, hogy eleget teszek-e, de igyekszem meghálálni ezt a bizalmat” – fogalmazott.
Csépe Valéria akadémikus Kányádi Sándort méltatva arról szólt, hogy a „mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja” példájával az emberi méltóságot tárja az olvasók elé. Kányádi Sándor a díj átvétele után felidézte: a „tolerancia földjén”, azaz Erdélyben született, szülőfalujában sosem számított, hogy ki milyen származású.
Az Emberi Méltóság Tanácsa a kitüntetéssel azoknak a személyiségeknek az életművét ismeri el, akik emberségükkel, példamutatásukkal sokat tettek az emberi jogokért.
A Filmtettfeszt programjának dokumentumfilmes vonulata a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kap idén – jelentette be a szemle szervezőcsapata.
Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásban – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
Erdélyi művészeket is díjaztak hétfő este Budapesten, ahol átadták a Színházi Kritikusok Céhe elismeréseit.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
szóljon hozzá!