Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze és Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő vehette át az Emberi Méltóság Tanácsa által alapított Emberi méltóságért díjat kedden Budapesten.
2013. május 14., 17:402013. május 14., 17:40
Szunai Miklós, az Emberi Méltóság Tanácsa főtitkára és Lomnici Zoltán elnök a díjátadó előtt emlékeztetett: a kitüntetést eddig Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, Tamás Aladárné, a „nemzet tanítónénije”, Tőkés László református püspök és Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke kapta meg. „A »színészkirálynő« és a »költőfejedelem« most életművükért és emberségükért vehetik át ezt a díjat” – hangsúlyozta Lomnici Zoltán.
Mint a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke emlékeztetett: a vajdasági Temerinben vasárnap hajnalban ismét magyar fiatalokat vertek meg azért, mert anyanyelvükön beszéltek, míg a holokauszt magyarországi áldozatai előtt tisztelgő hétfői strasshofi zarándoklat hírét az egyik honlap zsidóellenes megjegyzésekkel kommentálta. „Ilyen körülmények között különösen nagy szükség van olyan személyiségekre, akik emberségből példát adnak” – hangsúlyozta.
Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök Törőcsik Marit méltatva kiemelte: a díjazott nemzedékének egyik legkiválóbb teljesítményt nyújtó művésze, aki mindmáig hiteles személyiség maradt. Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze emlékeztetett: Törőcsik Marit 1955-ben egy perc alatt megszerette az ország, majd elkezdték megismerni a környező országokban, Európában, ma pedig már az egész világ ismeri. Törőcsik Mari az elismerés átvétele után elmondta: általában munkájáért szokott díjban részesülni, de ezúttal „valami többet” kapott. „Nem tudom, hogy eleget teszek-e, de igyekszem meghálálni ezt a bizalmat” – fogalmazott.
Csépe Valéria akadémikus Kányádi Sándort méltatva arról szólt, hogy a „mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja” példájával az emberi méltóságot tárja az olvasók elé. Kányádi Sándor a díj átvétele után felidézte: a „tolerancia földjén”, azaz Erdélyben született, szülőfalujában sosem számított, hogy ki milyen származású.
Az Emberi Méltóság Tanácsa a kitüntetéssel azoknak a személyiségeknek az életművét ismeri el, akik emberségükkel, példamutatásukkal sokat tettek az emberi jogokért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!