Hirdetés

Tompa Andrea: az emberek érdekelnek elsősorban

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

INTERJÚ – Tompa Andrea Fejtől s lábtól – Kettő orvos Erdélyben című második regényének „felolvasó-színházi bemutatójára” került sor Albert Csilla és Dimény Áron kolozsvári színművész közreműködésével kedd este a Csíki Székely Múzeumban. Az 1971-ben Kolozsváron született, Budapesten élő Tompa Andrea első regénye, A hóhér háza a rendszerváltozás körüli Romániában, a Fejtől s lábtól a századelő Erdélyében játszódik, de interjúnkban elárulta, hogy készülő harmadik regénye az ötvenes–hatvanas évek diktatúráját fogja bemutatni.

Izsák-Székely Judith

2015. december 16., 13:112015. december 16., 13:11


– Már egész fiatal korában próbálkozott az írással, de az írói pályára mégis csak a harmincas éveiben lépett. Mi jött közbe addig?

– Kamaszkoromban valóban írtam, és néhányan, akik látták, azt gondolták, akár író is válhat belőlem. Iszonyú sok tényezőn múlik, hogy ez megtörténik-e egy emberrel, vagy sem. Az én életem egész másfelé fordult azzal, hogy áttelepedtem Magyarországra, utána egy egészen más pálya indult el: színikritikus lettem. Közben majdnem mindig írtam, de nem tartottam fontosnak, hogy megjelenjen amit írtam, nem is hittem abban, hogy annak meg kell jelennie. Az, hogy egy ember beáll egy könyv mögé, elsősorban önbizalom kérdése, önbizalom és hit, hogy amit mondani akar, vagy amit csinál, az másokkal megosztható, másoknak is fontos lehet.

Nálam az önbizalom és a hit sokáig váratott magára, de előnyt jelentett, hogy mire leültem írni, volt valamelyes élettapasztalatom, átéltem elég sok mindent, kezdve attól, hogy életem első két évtizedét mégiscsak egy diktatúrában éltem le. Nem akkora baj, ha egy író későn indul, de valószínűleg annál nehezebb elindulni, minél később kezdi valaki, mert annál kevésbé tud az ember váltani, nehezebben hiszi el azt, hogy vele még valami nagy és jelentős fordulat megtörténhet.

– A diktatúra, az a közeg, amiben felnőtt, a könyveiben is markánsan megjelenik. Menynyire fontos az ilyen történelmi traumának a feldolgozása?

– Egy könyvet szántam annak a diktatúrának, amiben éltem, és talán más könyvekben majd más diktatúrákat fogok feldolgozni. Tulajdonképpen megdöbbentő volna, hogy egy ember két évtizedet él, felnövekszik egy ilyen környezetben, és aztán úgy lép tovább, mintha normalitásban élt volna. Mindig meghökkent, ha valaki azt mondja, hogy engem nem érdekel ez, én ezen már túlléptem. Noha én is azt gondolom, hogy túlléptem rajta, de annak árán, hogy megpróbáltam valamelyest feldolgozni a magam és a közösségem számára is ezt a diktatúrát.

Azt a szabadsághiányt és tulajdonképpen azt a fajta iszonyatos kontrollt, amiben éltünk, soha nem lehet természetesnek elfogadni, és a világ időről időre létrehoz ilyen helyzeteket, amikor ennyire irányítani akar minket, mindent ellenőrizni, megmondani, mi hogy történjen. Ezeket a tapasztalatokat időről időre elő kell hozni, mert ez segít megérteni a jelenünket is.

– A Fejtől s lábtól című könyvében párhuzamosan mesél egy fiatal erdélyi orvos és egy orvosnő. Valós személyek ihlették a főhősöket?

– Nem, inkább lehetséges figurákként definiálnám a szereplőket. Nekem nagyon fontos, hogy az ő létezésük lehetséges legyen, de ilyen figurákat nem lehet találni, hacsak nem valami önéletrajzból, de én nem találkoztam erdélyi, zsidó származású, orvosi karon végzett nő önéletrajzával.

– Ön is orvosnak készült valamikor. Miért mondott le erről a pályáról?

– Ahogy a legtöbb fiatal, én is sok mindennek készültem annak idején. ‘89-ben viszont az orvosi kar Kolozsváron zárva volt a magyarul tanulni vágyók előtt, és én valahogy sokkal fontosabbnak tartottam, hogy magyarul tanuljak, mint hogy mi legyen belőlem. Ez akkor egy normális attitűd volt. Ma furán hangzik, de akkoriban a nyelvnek prioritása volt.

– Milyen téma foglalkoztatja most, miről fog szólni a következő könyve?

– Az ötvenes–hatvanas évekkel foglalkozom, az is egy újabb diktatúra, más arculatú diktatúra, az érdekel, hogyan lehetett ebben a diktatúrában érvényesülni, hogyan jött létre a Magyar Autonóm Tartomány, mi volt a célja. Nagyon érdekel az egyház és az egyházhoz való viszony abban a korszakban. De hát az emberek érdekelnek elsősorban, tehát olyan történeteket keresek, amelyeket emberek mondanak el a múltba ágyazottan, mégis a jelenbéli tapasztalatainkkal összekötve.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 26., szerda

Bábszínház felnőtteknek is: újdonságokkal rukkol elő a jubiláló WonderPuck fesztivál

Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.

Bábszínház felnőtteknek is: újdonságokkal rukkol elő a jubiláló WonderPuck fesztivál
Hirdetés
2026. augusztus 26., szerda

Picasso vendégségben: Temesváron nyílik kiállítás a kubizmus atyjának műveiből

A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.

Picasso vendégségben: Temesváron nyílik kiállítás a kubizmus atyjának műveiből
2026. augusztus 26., szerda

Elhunyt Nádas Péter

Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.

Elhunyt Nádas Péter
Elhunyt Nádas Péter
2026. augusztus 26., szerda

Elhunyt Nádas Péter

2026. augusztus 23., vasárnap

Kalotaszegi népművészeket is díjaztak Budapesten

Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.

Kalotaszegi népművészeket is díjaztak Budapesten
Hirdetés
2026. augusztus 06., csütörtök

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)

A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)
2026. augusztus 05., szerda

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)

Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)
2026. augusztus 04., kedd

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon

Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon
Hirdetés
2026. július 30., csütörtök

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás

Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás
2026. július 21., kedd

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony

Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony
2026. július 18., szombat

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat

A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat
Hirdetés
Hirdetés