
Fotó: A szerző felvétele
2010. január 13., 09:282010. január 13., 09:28
– Sikerült-e tisztázni a filharmónián belül elmérgesedett viszonyokat augusztusi kinevezése óta?
– Nagyjából igen. Én mindenkivel leültem, elmondták, miért voltak elégedetlenek, és megbeszéltük, hogyan lehetne törvényes keretek között megoldani a konfliktusokat. A kollégák és a szakszervezeti vezetők is megértették, hogy ezt az intézményt úgy kell vezetni, hogy senki ne kerüljön hátrányos helyzetbe jogérvényesítés tekintetében.
– Ön menedzserigazgatóként elsősorban gazdasági problémákért felel. Miért vállalta mégis a békítő szerepét?
– Egy menedzsernek ez is belefér a munkakörébe. Ha kellemes, jó munkakapcsolatot szeretne a beosztottakkal, tudnia kell, hogy a dialógus a legfontosabb. Mindenkinek értenie és tudnia kell, milyen jogai vannak, és milyen törvényeket kell betartania. Tudom, hogy itt érzékeny társaság vesz körül: a művészek mindig érzékenyek, kényesek a presztízsükre. Mégis hiszek abban, hogy mindenkivel szót lehet érteni, és amióta itt vagyok, a munkaszellem, a hangulat is változott. Megmagyaráztam a kollégáknak, hogy ha már itt egymás mellett kell eltöltenünk több mint egy fél napot, ne okozzunk egymásnak kellemetlenséget. Azt pedig mindenki megérti, hogy nem vagyunk épp a bőség zavarában anyagilag. Külön megkértem a kollégákat arra is, hogy spóroljunk: a megtakarított pénzt van amire költenünk.
– Korábban említette, hogy nagyon régiek a hangszerek. Mekkora öszszegre volna szükség ahhoz, hogy újakat vegyenek?
– Százezer euró sem volna erre elég – egy jobb fagott nagyjából húszezer euróba kerül. Mi azért megpróbálunk pályázni – ugyanis a saját jövedelmünkből nagyon kevésre futja. A meghívott szólisták honoráriumának kifizetése már épp elég megterhelő számunkra. De nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne lássunk vendégül ismert művészeket – hát ezt is meg kell fizetni. Ugyanakkor nem hagyhatjuk, hogy az anyagi szűkösség a művészeti értékek rovására menjen, sőt inkább folyton javítani igyekszünk a színvonalon.
– Az újévi koncertjükről azt nyilatkozta, hogy akár két házat is megtöltött volna a közönség. A többi hangverseny is ilyen sikeres?
– Hála istennek, sokan járnak a koncertekre, és ami még örvendetesebb: nagyon sok fiatal egyetemista, diák jön el. Ők egyébként féláron vehetnek jegyet, az egyetem zene szakos diákjai pedig ingyen hallgathatják meg a főpróbákat.
– A válság ellenére optimista?
– Másképp nem is lehet. Aki most letargiába esik, az felteheti a lakatot az intézményére. Ez az emblematikus létesítmény 60 éve működik állami intézményként – bár magánkezdeményezésként már 1923-ban megalakult –, mi pedig mindent megteszünk, hogy a mostani évad szebb lehessen az eddigieknél. Az évad kezdetén felmérést készítettem a kollégák és a koncertre járók körében, az ötleteket most próbáljuk kivitelezni. Kiderült például, értékelik, ha fiatal hazai művészeket hívunk meg, de marketingkérdésekben is hasznos ötletekkel szolgált a közönség.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.