Több színész és társulatvezető kiállt Szélyes Ferenc, a Csűrszínházi Napok ötletgazdája mellett

Pénteken sajtótájékoztatót tartott Szélyes Ferenc, valamint neje, Szélyes Andrea, a programok lebonyolításáért felelős Csűrszínház Egyesület adminisztrátora. A sajtótalálkozón több hazai és magyarországi színész, szakértő, társulatvezető is részt vett, akik kiálltak Szélyes Ferenc mellett. A színművész 2003 óta kilencszer szervezte meg a Csűrszínházi Napokat. Úgy véli: a sikertörténet immár kudarctörténetté kezd válni. Elismerte, hogy a Maros Megyei Tanács és a Rotary Téka Klub nélkül a mikházi omladozó, használhatatlan csűr helyén ma nem állna színházépület. „Bármi történjék is a továbbiakban, én mindig a legnagyobb hálával és tisztelettel fogom köszönteni Lokodi Editet, a megyei tanács elnökét, akkor is, ha esetleg ő nem válaszol majd a köszönésemre”, mondta a színművész. Ugyanakkor elismételte: neki jogilag valóban nincs köze a Csűrszínházhoz, de csak azért, mert sokszori írásbeli és szóbeli kérésére sem nevezték ki a létesítmény menedzserévé.

A Krónika kérdésére, hogy ezt a helyzetet miként lehetne megoldani, Szélyes azt válaszolta: „Ennek több formája létezik, akár a haszonbérlet, akár a Csűrszínház Egyesülettel kötött szerződés útján. Az épület, a telek a nyárádremetei önkormányzaté, ennek kellett volna felhatalmazást adnia, hogy menedzseljük a rendezvényt.” Szélyes azt szerette volna, ha a Csűrszínházat az erdélyi magyar művelődési intézmények népesítik be, ezért 2009-ben körlevelet intézett ezekhez, ötleteket, javaslatokat kért, de választ senkitől sem kapott. Eddig a vásárhelyi Tompa Miklós Társulat, a Maros Művészegyüttes, az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház közreműködésével szervezték meg a Csűrszínházi Napokat, és kétszer a vásárhelyi Művészeti Egyetem is részt vett ezeken előadásaival.

Szélyes úgy nyilatkozott, idén mindenképpen megszervezik június végén a Csűrszínházi Napokat, annál is inkább, mivel a programok szervezése már javában folyik. „Ám ha a helyzet nem változik, és a Csűrszínház a népi alkotások központjának a felügyeletébe megy át, akkor jövőre és azután sem szervezem meg a napokat. Lokodi Edittel egyszer beszéltem telefonon, és ő azt mondta, hogy bármikor bérmentesen megkaphatjuk a Csűrszínházat a fesztivál idejére. De nem vagyok meggyőződve arról, hogy a majdani adminisztrátorral szót tudok majd érteni.” Székely Szabó Zoltán színművész, író, aki Bécsben él, de most Sepsiszentgyörgyön játszik, úgy véli: „Orvul hátba támadták, megbicskázták Szélyes Ferencet. Szerintem a színház az övé, és csakis ő lehet a menedzsere.”

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház gazdasági igazgatója, Kárp György színművész is felháborítónak tartja az eljárást. „Mi mindig dolgozni mentünk oda, nem meggazdagodni, ahogy egyesek állítják. Szélyes valósította meg a Csűrszínházat, mindig összekoldulta rá a pénzt. Az egész régiót megmozgatta. Mi, vásárhelyi színészek mindenképpen Szélyes mellett állunk ebben a történetben.” Mint ismeretes, a Maros Megyei Tanács elnöke, Lokodi Edit Emőke úgy véli: a megyei önkormányzat hathatós anyagi támogatásával felépített létesítményt úgy kell menedzselni, hogy egész évben ki legyen használva. E feladat megvalósítására a legmegfelelőbbnek a Hagyományos Kultúra Megőrzésének és Terjesztésének Központját tartja.