
Fotó: Antal Erika
TÁRLATVEZETÉS – A nyár első felében még látogatható a marosvásárhelyi Teleki Téka ideiglenes kiállítása, a Marosvásárhely és a háború írásban és képben 1914–1918 című tárlat, amelyet Bányai Réka könyvtáros és Berekméri Róbert hadtörténész állított össze.
2015. június 16., 18:042015. június 16., 18:04
„Nem az általános történetét akartuk bemutatni az I. világháborúnak, hiszen az már többé-kevésbé ismert, sokat írtak és beszéltek róla, hanem azt, hogy Marosvásárhely és környéke hogyan élte meg” – magyarázta Bányai Réka.
A várost ugyanis elkerülték a harcok, nem volt a közelben hadszíntér, hátországként mégis érdekes a története. Egyrészt tehát Vásárhely története ismerhető meg a kiállított könyvek, újságok, képeslapok, levelezőlapok és fényképek révén, másrészt pedig a vásárhelyiek, vagy a városhoz kötődő, itt megfordult emberek életének egy szelete elevenedik meg.
A Teleki-Bolyai Könyvtár a kiállítást megelőzően gyűjtést szervezett, a városi közösség együttműködésével jött létre a tárlat, hiszen nagyon sokan adták kölcsön családi fényképeiket, szüleiktől, nagyszüleiktől hátramaradt tárgyi emlékeiket, levelezőlapokat. A kiállítás így teljesen eredeti anyagból állt össze, még a pannókat is eredeti dokumentumok alapján szerkesztették meg.
A kiállítás tematikusan csoportosítva mutatja be a dokumentumokat: először az I. világháborút általában bemutató kis anyag látható, majd összefoglalása annak, hogy Marosvásárhely lakossága hogyan élte meg e háborút. A sebesültek gondozása, a kórházak tevékenysége is külön téma, ahogyan a háború megjelenítése a sajtóban a hírek, de akár az apróhirdetések vagy a reklámok által.
A magánleveleket bemutató anyag az egyik érdekesség, ez a Levél a frontra – üzenet haza alcímet viseli. A világháború a szépirodalomban is megelevenedik – erre is külön fejezetet szenteltek a kiállítás szervezői. A képeslapok, fényképek, portrék is érdekes színfoltjai a gyűjteménynek. A közlegénytől kezdve az alezredesig és a tábori lelkészig sok személyről készült portréfotó, ahogy csoportban is fényképeztették magukat a katonák, akik képeslapokat, tábori levelezőlapokat küldtek otthon maradt szeretteiknek.
Azt is megkérdeztük Bányai Rékától, hogy az eredeti, ritkaságnak számító darabok között mi a szíve csücske. A könyvtáros a személyes emlékeket tartja a kedvenceinek. Például van egy 1918 novemberében keltezett távirat, amelyben azt írja a katona, hogy elindult haza, hamarosan otthon lesz. Az Olaszországból hazatartó hadviselt katonáról azonban ma már tudják, hogy csak a következő évben érkezett meg Marosvásárhelyre.
Gulyás Károly a Téka könyvtárosa volt, valamint a Református Kollégium rajztanára. A harctéren használt vázlatfüzete túlélte az időket, magángyűjtemény őrzi a rajzokat tartalmazó füzetet, amely most szintén látható a kiállításon. Egy másik érdekesség az Oroszországból érkezett nyírfakéregre írt tábori lap, amelyet bélyeggel is elláttak és lepecsételtek.
Az Aranyat vasért elnevezésű országos mozgalom során a civil lakosság segítségét kérve a hadsereg arany ékszereket és evőeszközöket gyűjtött, amelyekért vas ékszereket, gyűrűt, nyakéket adott. Ezekből is látható néhány kiállított darab. Jellegzetes emléktárgyak abból az időből a hadviselő felek államférfiinak arcképét ábrázoló csészék. Ferenc József és I. Vilmos látható az egyiken, egy másikon pedig V. Mehmed török szultán és I. Ferdinánd bolgár cár. A kiállítóterem közepén felállított hirdetőoszlopon korabeli újságok, hirdetések másolatai láthatók.
A tárlat létrejöttéhez húsz marosvásárhelyi magánszemély és három társintézmény – a Maros Megyei Könyvtár, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Marosvásárhelyi Gyűjtőlevéltára és az Erdélyi Református Egyházkerület Marosvásárhelyi Vidéki Gyűjtőlevéltára – járult hozzá.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!