2010. január 19., 08:472010. január 19., 08:47
Újabb műtárgyakkal bővítette gyűjteményét a Csíki Székely Múzeum – ennek apropóján szervezett sajtótájékoztatót a csíkszeredai intézmény, amelyen Gyarmati Zsolt igazgató mellett jelen volt Ráduly Róbert Kálmán polgármester, Antal Attila alpolgármester és Szabó András, a múzeum művészeti osztályának vezetője.
Az igazgató kitért arra, miért életbevágó egy múzeum életében a műtárgygyarapítás, főleg saját költségen. Amint mondta, egy ilyen intézménynek igen sokrétű a tevékenysége, több funkciót is ellát, ezek közül a leglátványosabb a kiállítás, többnyire ez kerül a közönség érdeklődésének fókuszába. „Azonban emellett, rengeteg munka a kulisszák mögött zajlik, mint a restaurálás, a konzerválás, raktározás, tudományos kutatás, publikációk” – részletezte Gyarmati.
Az igazgató kifejtette, hogy a múzeumok háromféle módon gyarapíthatják tulajdonukat, gyűjtések, adományok elfogadása, illetve vásárlás által. „A vásárlás a legritkábban alkalmazott módszer az intézmények anyagi helyzete miatt. Ennek ellenére a tavalyi évben lehetőségünk nyílott ily módon is bővíteni a Csíki Székely Múzeum gyűjteményét” – tájékoztatott az igazgató, aki megemlített néhányat a múzeum által megvásárolt műtárgyakból: gramofon, székely és gyimesi népviselet, 19. századi evőeszközkészlet, régi könyvek, kéziratos anyagok.
„Akár Erdély-szinten is precedensértékűnek tekinthető a vásárlásunk, ugyanis nem jellemző, hogy a közgyűjtemények 7 ezer euró értéket szánjanak műtárgygyarapítás céljára. Ekkora értékű vásárlási akció a Csíki Székely Múzeum életében, de tudomásom szerint máshol sem volt” – fogalmazott az igazgató.
Hozzátette: Nagy István oldalági leszármazottja helyezte letétbe ezeket a munkákat a múzeumban, és kifejezte szándékát az értékesítésre. „Vételi ajánlat Magyarországról is érkezett, de aztán a város és a múzeum vezetőségének egybehangzó véleménye az volt, Nagy István munkáinak Csíkban van a helyük, érzelmi, kiállításrendezési és műtárgyvédelmi szempontból is, ezért magasabb ajánlatot tettünk” – idézte fel Gyarmati.
A három nagy székely festő, vagy ahogyan nevezik, a székely festőtriász mindegyikétől birtokol a múzeum műtárgyat. Nagy Imrének több mint 6000 munkája, Márton Ferenc mintegy 200 grafikája, és most már Nagy István eddig meglevő 24 festményén kívül újabb 16 került a múzeum birtokába.
„Egy kép mindig annyit ér, amennyiért az aukción leütik az árát. Hogy mennyiért kelt volna el egy nyilvános árverésen a 16 műtárgy, szerencsére már nem fogjuk megtudni, de úgy gondolom, nem volt rossz vásár” – fejtette ki az igazgató, aki ugyanakkor elárulta, a képeket megvizsgáltatták magyarországi és hazai művészettörténészekkel és galériatulajdonosokkal is, eredet- és állapotfelmérést, elméleti értékbecslést készíttettek.
Amint Gyarmati Zsolt említette, a csíkszeredai városvezetés és a múzeum értékrendjében egyaránt fontos helyet foglal el a nyári városnapok azon kiemelt rendezvénye, amely a helyi képzőművészeknek állít emléket. Az elmúlt években felújították a zsögödi Nagy Imre Galériát, Szász Endrének, Sövér Elek emlékének adóztak. Tavaly pedig Márton Ferenc-kiállítást, könyv- és filmbemutatót szerveztek a megyeszékhelyen.
„Az idei városnapokon a csíkmindszenti születésű Nagy István emléke előtt szeretnénk tisztelegni öttermes kiállítással” – mondta a múzeum igazgatója. Megtudtuk, az újonnan vásárolt festményekkel együtt most már 40 tárgyból álló gyűjtemény fogja kiegészíteni Antal Lusztig Péter neves debreceni műgyűjtő több mint száz tételből álló kollekcióját a nyárra tervezett kiállításon, valamint idén újra kiadnák a Nagy Istvánról szóló könyvet is.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.