Támogathatja a kisszínházakat az állam

Antal Árpád e heti találkozójukon arra kérte Kelemen Hunor művelődési minisztert, hogy legalább a jövő esztendei költségvetésbe különítsenek el nagyobb összeget a vidéki színházak társfinanszírozására. A tárcavezető nyitott ebben a kérdésben, és azt javasolta a kezdeményező Antal Árpádnak, hogy vegye fel a kapcsolatot a többi hasonló helyzetben levő önkormányzati vezetővel, majd közösen dolgozzák ki a beadványt.

Ez az öszszeg az idei költségvetésbe már semmiképpen nem kerülhet be, de elő kell készíteni a szükséges dokumentumokat, hogy a jövő évtől számolni lehessen ezzel az állami támogatással, mondta Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere ugyanakkor a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház épülő stúdiótermének befejezésére kért segítséget a minisztériumtól. Az intézmény tavaly több mint 2,5 millió lejt kapott az önkormányzattól, többet, mint egy évvel korábban. A színház működtetésére mégis kevesebb jutott, mert a pénz nagy részét a beruházásra szánták.

Továbbá ebből a keretből tartották fenn a bábszínházat és a szimfonikus hangversenysorozat költségeit is ebből fedezték. A városban működő román társulat ennél háromszor kevesebb anyagi támogatást kapott. Antal Árpád azt kérte a művelődési intézményektől, hogy legalább két évig fogadják el a nadrágszíj-megszorító intézkedéseket. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy ha a művelődési minisztérium beszállna ezen intézmények támogatásába, több pénzt folyósíthatnának a színházaknak.

A társfinanszírozás ideális lenne

„Nem tudok egyből pozitívan viszonyulni ahhoz, hogy a minisztérium teljes egészében átvegye az önkormányzatoktól a színház támogatását, az viszont jó lenne, ha a minisztérium is beszállna az intézmény finanszírozásába. Ha az önkormányzat finanszírozza a színházat, annak, ha nem is gazdasági, erkölcsi haszna mindenképpen van, hiszen így egy közösség a saját intézményét tartja fenn. Ha a kulturális minisztérium átvenné ezt a feladatot, személytelenebbé válna a dolog” – fogalmazott Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója, amikor lapunktól értesült az új tervről.

Hozzátette ugyanakkor, hogy egy önkormányzatnak általában nincs annyi pénze, hogy egy színház számára elegendő támogatást biztosítson, így szerinte az lenne az ideális, ha az önkormányzati támogatás mellett „pluszként” a minisztériumtól is kapnának támogatást. „Ha sikerülne jól kidolgozni a színházak támogatásáról szóló feltételeket, akkor ez a kettős támogatási rendszer lenne véleményem szerint a legideálisabb” – hangsúlyozta Parászka. A 10 éves csíkszeredai teátrum igazgatója kifejtette, a mostani évadban mintegy 15 százalékkal kevesebb támogatást ítélt meg az önkormányzat a korábbiakhoz képest, a válságra való hivatkozással. „Próbálunk úgy dolgozni, hogy ez a gazdasági hiány ne nyomja rá bélyegét a munkánkra” – tette hozzá.

„Mindenképpen jó lenne kidolgozni egy központi támogatási rendszert a kisszínházak számára” – jelentette ki lapunknak Béres László, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgatója, hozzáfűzve, hogy mindenképpen jó lenne átgondolni a kisszínházak támogatási rendszerét. Kifejtette, az is sokat jelentene, ha legalább részben támogatnák kormányalapokból a kisszínházakat, hasonló formában, mint például Magyarországon, ahol a kis teátrumok támogatási pénzalapja részben állami, részben önkormányzati és részben egy pályázható pénzösszegből tevődik össze.

Méltányosságot várnak

Erdély legfiatalabb színházát, a Kézdivásárhelyi Városi Színházat jelenleg az önkormányzat működteti. Az októberben kezdődött első évad finanszírozásának legnagyobb része az önkormányzattól származott, de magáncégek is felkarolták a kultúra ügyét. A színháznak egyelőre nincs önálló jogi státusa, a befogadó intézmény, a Vigadó művelődési ház igazgatója, Ferencz Attila a Krónika érdeklődésére elmondta: örvendetesnek tartja Antal elképzelését, hiszen az önkormányzatra jelentős anyagi teher hárul.

Az intézményvezető szerint jó lenne, ha a központi költségvetésből tudnák segíteni a színházat, viszont arra is kíváncsi lenne, hogy milyen mértékben, azaz a kisvárosi színházak esetében hogyan osztanák el a támogatást. „Nem kellene a kisszínházaknak annak hátrányát érezniük, hogy sokkal kevesebb anyagi támogatást kapnak, mint a nagyobb kőszínházak, méltányosan kell elosztani az állami pénzeket” – mondotta a Vigadó igazgatója.

A céhes város decemberi tanácsülésén Csapó György társulatvezető előterjesztett egy olyan elképzelést, miszerint a színház egy egyesület ügykezelésébe kerüljön, mert ily módon pályázati pénzforrásokat is fel tudnának kutatni, s a továbbiakban az egyesület biztosítaná a szükséges jogi keretet a színház működtetéséhez.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós és Liviu Rebreanu Társulatának támogatása a kulturális minisztérium kezében van, a színház mégis anyagi gondokkal küzd. A magyar társulat december 23-án mutatta be Ödön von Horváth Mit csinál a kongresszus? című darabjából készült előadását, amelyet a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója, Bocsárdi László rendezett. „A körülmények nem túl jók, állandóan hideg van, és bárki bejöhet, megzavarhatja a próbát.

Azonkívül sokszor bérbe adják a színház előcsarnokát különféle rendezvények számára, a színház körül pedig építkezés folyik, ennek zaja is behallatszik, szóval nem ideálisak a körülmények. Más erdélyi magyar színházakhoz képest is komoly gondok vannak” – nyilatkozta Bocsárdi a bemutató előtti sajtótájékoztatón. A nehéz körülmények ellenére a Tompa Miklós Társulat előadásainak nézettsége növekedett az elmúlt évadban, Kárp György színművész, a színház gazdasági igazgatója azonban azt reméli, hogy több támogatáshoz jutnak majd, mivel magyar politikus vezeti a kulturális minisztériumot.