Fotó: Farkas Antal
Tamási Áron életművének jelentőségére hívja fel a figyelmet a szombaton kezdődő ötnapos rendezvénysorozat, amelyet a Hargita megyei Farkaslakán tartanak annak apropóján, hogy 120 éve látta meg a napvilágot az író, a falu nagy szülöttje.
2017. szeptember 14., 10:282017. szeptember 14., 10:28
A Farkaslakán 120 éve született Tamási Áron írói, gondolati nagyságára szeretnék felhívni a figyelmet a szülőfaluban szervezett, szombaton kezdődő ötnapos rendezvénysorozattal, amelynek mottója: „Nem sírt ásunk, hanem fundamentumot”.
Hadnagy Jolán, a főszervező Farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesület elnöke a Krónika kérdésére elmondta, a jubileumi esemény arra szeretne összpontosítani, hogy a Kossuth-díjas író jelentősége ne „skatulyázódjék be” a köztudatban: ne pusztán a sírhelyre, az Ábel-trilógia főhősére, esetleg egy idézetre és ne csupán a szülőházra korlátozódjék.
„Bár sokan érkeznek ide, legtöbben csak megnézik az épületet, a sírt, és a látogatás kipipálva. Arra is fel szeretnénk hívni a figyelmet a falu több pontján zajló rendezvénysorozattal, hogy
– itt is szervezünk rendezvényeket a mostani ünnepség keretében. Tudni kell, hogy az Ágnes néni házába tért haza sokszor Tamási Áron, itt is alkotott” – fejtette ki Hadnagy Jolán.
A szervező elmondta, a volt elemi iskola épülete is az emlékhelyek sorába tartozik, itt tanult meg Tamási írni, úgyhogy itt is szerveznek eseményeket. Az 1897. szeptember 20-án született íróra emlékező ünnepet az egyesületen kívül a helyi iskola és önkormányzat, az udvarhelyi Tamási Áron Gimnázium szervezi.
Fotó: MTI
Az első, szombati napon irodalmi vetélkedőt tartanak felvidéki, magyarországi és udvarhelyi iskolás csapatok részvételével, majd
Az MMA közölte, tavaly szeptember 30-án rendezték meg a Pesti vigadóban a Jégtörő írók című emlékülést, amely Tamási és Sütő András munkásságát elemezte, elsődleges célja Tamási halálának ötvenedik, Sütő halálának tizedik évfordulója volt. A konferencia előadásainak anyagából idén kiadvány jelent meg, amelyet szeptember 16-án Farkaslakán is bemutatnak.
A farkaslaki rendezvények védnöke Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke.
Hadnagy Jolán azt is elmondta, vasárnap a Tamási Áron nyomában Farkaslakán című kiadványt mutatják be, amely Jakab Emil helyi fotós munkáival, valamint az írótól vett idézetekkel idézi fel emlékét.
mint a szervező rámutatott, az alkotás két évig készült, érdekessége, hogy olyan farkaslaki interjúalanyok szólalnak meg benne, akik még találkoztak az íróval, de beszél a filmben özvegye, a 87 éves Basilides Alíz is.
Fotó: Barabás Ákos
A szervezők természetesen a helyi közösséget is aktívan bevonják az ünneplésbe, a farkaslaki diákok a Szegény ördög című mesejátékot adják elő, majd a Virgoncz néptáncegyüttes lép színpadra.
Tamási Áron (1897–1966) Tamási Dénes és Fancsali Márta gyermekeként látta meg a napvilágot. Tizenhárom esztendős korában a bal tenyere súlyosan megsebesült, és mint mezei munkára alkalmatlan gyerek kezdhette meg iskoláit Székelyudvarhelyen, majd világháborús katonáskodása után Kolozsváron.
„Megmozdult benne a székely lélek egész folklorisztikus mélysége, a magával hozott és gyermekkorában befogadott hagyomány, a székely humor, kedély, észjárás, a szavak fűzésének s a mondatok építésének esztétikai kedve, legfőképpen pedig népének emberi tartása” – jellemzi Tamási munkásságát Féja Géza, a barát és az első monográfia írója.
A Bajszerző nagyvilág (1926) című társadalomrajz, a Szűzmáriás királyfi (1928) és a Czímeresek (1931) című regényeivel egy időben írta első, klasszikus novelláit. Életművének egyik csúcspontjára 1933–34-ben jutott, mikor megjelent Ábel-trilógiája, máig legnépszerűbb regénye.
Drámaírói pályája is ez idő tájt bontakozott ki. Görög klasszikusoktól tanulva, a XX. század avantgárd áramlatait is átszűrve magán, 1932-ben írta „székely népi játékát”, az Énekes madár című színművet. A föld és az ég, az ember és a természet misztikus egységéről tervezett regénytrilógiából a Jégtörő Mátyás (1935) és a Ragyog egy csillag (1939) jelent meg.
1939-ben adta ki Szülőföldem című művét, mely az Amerikából a falujába hazautazó író vallomása. A művet a háború után elhallgatták, második, hasonmás kiadása csak 1986-ban Bázelben jelenhetett meg.
Fotó: Farkas Antal
A háború utáni kultúrpolitika igyekezett elfeledtetni Tamási Áron publicisztikai munkásságát és közéleti tevékenységét is. A II. világháború Budapestre sodorta. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1934-től), 1945–47 között az Országgyűlés tiszteletbeli képviselője, 1948-ban kiszorult az irodalmi életből. Teljesen háttérbe állították, az enyhülés kezdetét a Nagy Imre-kormánytól kapott Kossuth-díj (1954) jelzi.
A forradalom első napjaiban nyilatkozata hangzott el a rádióban, december 28-án pedig az írószövetség taggyűlésén a magyar írók elvi nyilatkozataként felolvasta Gond és hitvallás című írását. 1957–58-ban többször tanúnak idézték, vallatták. 1966. május 26-án hunyt el Budapesten, kívánságára Farkaslakán, a templom mögötti két cserefa között helyezték örök nyugalomra.
Budapesten az Alkotás utcában elhelyezett emléktáblán arra a magyar íróra emlékszik felirat, „akit Erdély adott a magyar irodalomnak”.
Máskor meg szülőmnek érzem, aki egy csillagos estén, szomorú-mókás mese után fogant engem” – írta Tamási Áron.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!