A tánc és a színművészet „szimbiózisát” megteremtve, Mozart Rekviemjének dallamára viszi színpadra a Világcirkusz című produkciót a nagyváradi Szigligeti Színház pénteken 19 órakor.
2014. május 14., 16:462014. május 14., 16:46
A színtársulat és a Nagyvárad Táncegyüttes közös munkája az első világháború kitörésének százéves évfordulójára reflektál, de amint azt a szerdai sajtótájékoztatón a társulat vezetői megjegyezték: igyekeztek erdélyi kötődésű alkotást választani ősbemutatójuk alapjául.
Hosszas kutatómunka eredményeként találtak rá a magyar expresszionizmus úttörőjeként is emlegetett Nagy Dániel 1920-as években íródott regényére, a Cirkuszra. A szerző az első világháború után Magyarországról Aradra telepedett át, ahonnan csak 1929-ben tért vissza Budapestre. „A Cirkusz egy fantasztikus kisregény, alapjában véve egy nagy vízió, tele szürrealista képekkel, olyan, mint egy nagy festmény” – magyarázta Szabó K. István, a Szigligeti Társulat művészeti vezetője.
Nagy Dániel munkáját az előadás rendező-koreográfusával, a Kossuth-díjas táncművész Juronics Tamással már régóta alkotótársi kapcsolatban álló Jászai Mari-díjas Bodolay Géza fejlesztette színházi darabbá, amelynek szövege hamarosan a Várad folyóiratban is megjelenik. Juronics bevallása szerint kihívást jelentett színpadra vinni a darabot, de végül „izgalmasan mosódott össze” a két társulat.
„A harmonikus munka nem tudom minek köszönhető, talán a közös játék örömének” – magyarázta, kiemelve a „sikeres” szereposztást és a művészek kreatív hozzáállását. Szerinte a díszlet és a jelmez fontos része a produkciónak, a tervező Bianca Imelda Jeremiassal pedig már régóta dolgoznak együtt.
A rendező fénytervezőt is hozott magával Stadler Ferenc személyében, így a rendező szerint összességében „egy különleges világot hoztak létre. Ebben a cirkuszi tébolyban Isten – akit Dobos Imre alakít majd – az egyetlen normális lény. A koreográfiával kapcsolatban Juronics lapunknak elmondta, hogy különleges munka volt a számára, hiszen ilyen típusú előadást, amelyben „a koreográfia átfolyik a szövegbe” még nem rendezett.
A színpadon a Nagyvárad Táncegyüttes vezetője, Dimény Levente is feltűnik majd Belzebub, az ördög szerepében. Szerinte megérett az idő arra, hogy a színi társulat és a táncegyüttes egyformán képviseltesse magát egy előadásban, a tánc pedig ne pusztán koreográfia legyen egy zenés darabban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!