2009. augusztus 10., 12:072009. augusztus 10., 12:07
Az ünnepi műsor díszmeghívottja Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész volt, aki a magyar himnuszról tartott előadást. “Nemzeti himnusz nélkül nem képzelhető el nemzeti identitás, a nemzeti identitásnak pedig a sors egészséges önkritikával való vállalására kell épülnie” – emelte ki az előadó. A sződemeteri Kölcsey-megemlékezések hagyományához hűen a Hymnus magyarul és románul is elhangzott András Gyula és Marcel Mirea szatmárnémeti színészek tolmácsolásában. Idén nem csak Szatmár megyéből, hanem Magyarországról és Kárpátaljáról is érkeztek ünneplő vendégek.
Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alelnöke, a megemlékezés főszervezője, megnyitó beszédében hangsúlyozta, a magyar nemzetnek Kölcsey, illetve a 186 éve írt Hymnus szellemiségének tükrében kell tiltakoznia a szlovákiai magyarságot ért atrocitások ellen. “Költőnk is kiállt a magyar közösség és az alapvető szabadságjogok védelme mellett, így nekünk is szót kell emelnünk a felvidéki nyelvtörvény ellen” – fogalmazott a szatmári művelődésszervező. A megnyitó után Pakulárné Bu Julianna tasnádi, Sződemeteren is szolgáló református lelkész köszöntötte az egybegyűlteket. “Kölcsey mai üzenete az: nem lehet hitetlen ember, aki ezt a nemzeti imát énekli vagy mondja. Nincs válság váltság nélkül” – hangzottak az igehirdető szavai. Gheorghe Marian, a település polgármesterének köszöntőjét követően Erdei D. István, parlamenti képviselő osztotta meg néhány gondolatát a Kölcsey szobra körül összegyűlt ünneplőkkel. A honatya szerint sajnos ma egyre kevesebb olyan Kölcseyhez hasonló politikus van, akit az őszinteség és az elveihez való hűség jellemez. “Kölcsey a politikát művészi szintre emelte, és lemondott jegyzői tisztségéről, mikor az őt támogató párt eltért eredeti elképzeléseitől” – részletezte a parlamenti tisztségviselő, aki szerint a mai politikusok a pártok színeihez, és nem az elvekhez hűek. Vári Fábián László, kárpátaljai József Attila-díjas költő, a magyar himnusz nemzetegyesítő erejéről értekezett.
A partiumi községbeli megemlékezés programpontjai között tasnádi, szilágypéri, nagymajtényi, szatmárcsekei diákok szavalatai, valamint a tasnádi Maestoso kórus fellépése is szerepelt. Az ünnepség végén a résztvevők megkoszorúzták a Kölcsey-szobrot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok