2009. augusztus 10., 12:072009. augusztus 10., 12:07
Az ünnepi műsor díszmeghívottja Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész volt, aki a magyar himnuszról tartott előadást. “Nemzeti himnusz nélkül nem képzelhető el nemzeti identitás, a nemzeti identitásnak pedig a sors egészséges önkritikával való vállalására kell épülnie” – emelte ki az előadó. A sződemeteri Kölcsey-megemlékezések hagyományához hűen a Hymnus magyarul és románul is elhangzott András Gyula és Marcel Mirea szatmárnémeti színészek tolmácsolásában. Idén nem csak Szatmár megyéből, hanem Magyarországról és Kárpátaljáról is érkeztek ünneplő vendégek.
Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alelnöke, a megemlékezés főszervezője, megnyitó beszédében hangsúlyozta, a magyar nemzetnek Kölcsey, illetve a 186 éve írt Hymnus szellemiségének tükrében kell tiltakoznia a szlovákiai magyarságot ért atrocitások ellen. “Költőnk is kiállt a magyar közösség és az alapvető szabadságjogok védelme mellett, így nekünk is szót kell emelnünk a felvidéki nyelvtörvény ellen” – fogalmazott a szatmári művelődésszervező. A megnyitó után Pakulárné Bu Julianna tasnádi, Sződemeteren is szolgáló református lelkész köszöntötte az egybegyűlteket. “Kölcsey mai üzenete az: nem lehet hitetlen ember, aki ezt a nemzeti imát énekli vagy mondja. Nincs válság váltság nélkül” – hangzottak az igehirdető szavai. Gheorghe Marian, a település polgármesterének köszöntőjét követően Erdei D. István, parlamenti képviselő osztotta meg néhány gondolatát a Kölcsey szobra körül összegyűlt ünneplőkkel. A honatya szerint sajnos ma egyre kevesebb olyan Kölcseyhez hasonló politikus van, akit az őszinteség és az elveihez való hűség jellemez. “Kölcsey a politikát művészi szintre emelte, és lemondott jegyzői tisztségéről, mikor az őt támogató párt eltért eredeti elképzeléseitől” – részletezte a parlamenti tisztségviselő, aki szerint a mai politikusok a pártok színeihez, és nem az elvekhez hűek. Vári Fábián László, kárpátaljai József Attila-díjas költő, a magyar himnusz nemzetegyesítő erejéről értekezett.
A partiumi községbeli megemlékezés programpontjai között tasnádi, szilágypéri, nagymajtényi, szatmárcsekei diákok szavalatai, valamint a tasnádi Maestoso kórus fellépése is szerepelt. Az ünnepség végén a résztvevők megkoszorúzták a Kölcsey-szobrot.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.