2009. augusztus 10., 12:072009. augusztus 10., 12:07
Az ünnepi műsor díszmeghívottja Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész volt, aki a magyar himnuszról tartott előadást. “Nemzeti himnusz nélkül nem képzelhető el nemzeti identitás, a nemzeti identitásnak pedig a sors egészséges önkritikával való vállalására kell épülnie” – emelte ki az előadó. A sződemeteri Kölcsey-megemlékezések hagyományához hűen a Hymnus magyarul és románul is elhangzott András Gyula és Marcel Mirea szatmárnémeti színészek tolmácsolásában. Idén nem csak Szatmár megyéből, hanem Magyarországról és Kárpátaljáról is érkeztek ünneplő vendégek.
Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alelnöke, a megemlékezés főszervezője, megnyitó beszédében hangsúlyozta, a magyar nemzetnek Kölcsey, illetve a 186 éve írt Hymnus szellemiségének tükrében kell tiltakoznia a szlovákiai magyarságot ért atrocitások ellen. “Költőnk is kiállt a magyar közösség és az alapvető szabadságjogok védelme mellett, így nekünk is szót kell emelnünk a felvidéki nyelvtörvény ellen” – fogalmazott a szatmári művelődésszervező. A megnyitó után Pakulárné Bu Julianna tasnádi, Sződemeteren is szolgáló református lelkész köszöntötte az egybegyűlteket. “Kölcsey mai üzenete az: nem lehet hitetlen ember, aki ezt a nemzeti imát énekli vagy mondja. Nincs válság váltság nélkül” – hangzottak az igehirdető szavai. Gheorghe Marian, a település polgármesterének köszöntőjét követően Erdei D. István, parlamenti képviselő osztotta meg néhány gondolatát a Kölcsey szobra körül összegyűlt ünneplőkkel. A honatya szerint sajnos ma egyre kevesebb olyan Kölcseyhez hasonló politikus van, akit az őszinteség és az elveihez való hűség jellemez. “Kölcsey a politikát művészi szintre emelte, és lemondott jegyzői tisztségéről, mikor az őt támogató párt eltért eredeti elképzeléseitől” – részletezte a parlamenti tisztségviselő, aki szerint a mai politikusok a pártok színeihez, és nem az elvekhez hűek. Vári Fábián László, kárpátaljai József Attila-díjas költő, a magyar himnusz nemzetegyesítő erejéről értekezett.
A partiumi községbeli megemlékezés programpontjai között tasnádi, szilágypéri, nagymajtényi, szatmárcsekei diákok szavalatai, valamint a tasnádi Maestoso kórus fellépése is szerepelt. Az ünnepség végén a résztvevők megkoszorúzták a Kölcsey-szobrot.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.