2009. augusztus 10., 12:072009. augusztus 10., 12:07
Az ünnepi műsor díszmeghívottja Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész volt, aki a magyar himnuszról tartott előadást. “Nemzeti himnusz nélkül nem képzelhető el nemzeti identitás, a nemzeti identitásnak pedig a sors egészséges önkritikával való vállalására kell épülnie” – emelte ki az előadó. A sződemeteri Kölcsey-megemlékezések hagyományához hűen a Hymnus magyarul és románul is elhangzott András Gyula és Marcel Mirea szatmárnémeti színészek tolmácsolásában. Idén nem csak Szatmár megyéből, hanem Magyarországról és Kárpátaljáról is érkeztek ünneplő vendégek.
Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alelnöke, a megemlékezés főszervezője, megnyitó beszédében hangsúlyozta, a magyar nemzetnek Kölcsey, illetve a 186 éve írt Hymnus szellemiségének tükrében kell tiltakoznia a szlovákiai magyarságot ért atrocitások ellen. “Költőnk is kiállt a magyar közösség és az alapvető szabadságjogok védelme mellett, így nekünk is szót kell emelnünk a felvidéki nyelvtörvény ellen” – fogalmazott a szatmári művelődésszervező. A megnyitó után Pakulárné Bu Julianna tasnádi, Sződemeteren is szolgáló református lelkész köszöntötte az egybegyűlteket. “Kölcsey mai üzenete az: nem lehet hitetlen ember, aki ezt a nemzeti imát énekli vagy mondja. Nincs válság váltság nélkül” – hangzottak az igehirdető szavai. Gheorghe Marian, a település polgármesterének köszöntőjét követően Erdei D. István, parlamenti képviselő osztotta meg néhány gondolatát a Kölcsey szobra körül összegyűlt ünneplőkkel. A honatya szerint sajnos ma egyre kevesebb olyan Kölcseyhez hasonló politikus van, akit az őszinteség és az elveihez való hűség jellemez. “Kölcsey a politikát művészi szintre emelte, és lemondott jegyzői tisztségéről, mikor az őt támogató párt eltért eredeti elképzeléseitől” – részletezte a parlamenti tisztségviselő, aki szerint a mai politikusok a pártok színeihez, és nem az elvekhez hűek. Vári Fábián László, kárpátaljai József Attila-díjas költő, a magyar himnusz nemzetegyesítő erejéről értekezett.
A partiumi községbeli megemlékezés programpontjai között tasnádi, szilágypéri, nagymajtényi, szatmárcsekei diákok szavalatai, valamint a tasnádi Maestoso kórus fellépése is szerepelt. Az ünnepség végén a résztvevők megkoszorúzták a Kölcsey-szobrot.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.