
Fotó: A szerző felvétele
2009. május 11., 11:052009. május 11., 11:05
Paul Sarvadi, a Kultúra Tavasza Nagykárolyban szervezője szerint minden fellépő és kiállító művész helyi születésű, vagy szoros szálak fűzik a városhoz. „Az volt a nem titkolt szándékunk, hogy közelebb hozzuk egymáshoz a helyi művészeket és közönségüket. Úgy gondolom, ez többé-kevésbé sikerült is” – véli Sarvadi. Hétfőtől péntekig a Károlyi-kastély egész területét birtokba vették a kulturális rendezvények.
Hétfőn festményeket és Nagykárolyban soha nem látott, szokatlannak tűnő performanszokat tekinthettek meg a kastélypadlásra látogatók, majd Visnyai Ágnes zenetanárnő diákjainak zongorakoncertje következett. Kedden az irodalomé volt a főszerep. A kastélyerkélyen Cristian Svecz Şoapte (Suttogások) című idén megjelent kötetét Nicoleta Latis könyvtáros méltatta. A versek és a hirtelen jött májusi zápor után a Czier Zsolt mezőfényi karmester vezette rézfúvósok szolgáltattak minőségi térzenét. Másnap délután a tervek szerint kötetlen beszélgetésre került volna sor A hivatásos színház esélye Nagykárolyban címmel, ám ez érdeklődés hiányában elmaradt.
„Az, hogy az előzetesen írásban meghívott városvezetők közül senki sem jött el, kellőképp minősíti az esetlegesen létesítendő nagykárolyi színtársulat életképességét. Sajnos még a tervek szintjéig sem jutott el a kezdeményezés. Ezzel a hozzáállással mind a városlakók, mind az önkormányzati képviselők sokat veszítenek. Ha minden a tervek szerint megy, és milliókat költenek majd a színházépület felújítására, akkor azt rendeltetésszerűen kellene használni” – fejtette ki lapunknak Paul Sarvadi, a projekt ötletgazdája. Szerda este a Ceatara, a Rekettye és a Iedera néptáncegyüttesek előadására került sor.
A fesztivál negyedik napján Corneliu Bala művelődésszervezőre, műfordítóra, íróra emlékeztek tisztelői, barátai. A beszélgetésen felmerült a lehetősége egy Bala-szobor állításának. Este ideiglenesen teátrummá alakult a kastély több száz éves padlása, ahol egy magyar és egy román darabot tekinthetett meg a közönség, mindkettőt Paul Sarvadi rendezésében. A román nyelvű darabot maga a rendező, a magyar nyelvűt pedig Kiss Zita és Vida István adta elő. Pénteken délután 5 órától a kastély bástyájában nyílt képkiállításon az érdeklődők pincékben készült fotókat tekinthettek meg.
A Fejjel lefelé (Upside Down) elnevezésű tárlaton Szomor Attila, Simay Zsolt és Gödri Alpár Béla munkái szerepeltek. Egy órával később a Collegium régizene-együttes koncertezett a kastély lovagtermében. A középkori és reneszánsz dallamok után irodalmi kávéház nyílt a kastélykerti szökőkút körül, ahol minőségi dzsessz és komolyzene mellett irodalmi művek is elhangzottak. A szombati zárónapot az Európa-napnak szentelték a nagykárolyiak. Futóversenyt, uniós témájú vetélkedőket és könnyűzenei koncertet szerveztek a partiumi kisváros lakóinak.
Az idei fesztiválhoz a szervezők igyekeztek saját forrásból megteremteni a szükséges pénzt. „Helyieknek, helyi erőből, tájspecifikusnak mondható programpontokat akartunk nyújtani. A fesztivál minden mozzanata ingyenes volt, és a nézőszámból úgy vettük észre, hogy a színházi és zenés műsorszámok voltak a legkedveltebbek. Reméljük, mindenkinek tudtunk újat és maradandót nyújtani” – tette hozzá Georgescu Bogdan, a kultúrház vezetője.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.