Fotó: A szerző felvétele
2009. május 11., 11:052009. május 11., 11:05
Paul Sarvadi, a Kultúra Tavasza Nagykárolyban szervezője szerint minden fellépő és kiállító művész helyi születésű, vagy szoros szálak fűzik a városhoz. „Az volt a nem titkolt szándékunk, hogy közelebb hozzuk egymáshoz a helyi művészeket és közönségüket. Úgy gondolom, ez többé-kevésbé sikerült is” – véli Sarvadi. Hétfőtől péntekig a Károlyi-kastély egész területét birtokba vették a kulturális rendezvények.
Hétfőn festményeket és Nagykárolyban soha nem látott, szokatlannak tűnő performanszokat tekinthettek meg a kastélypadlásra látogatók, majd Visnyai Ágnes zenetanárnő diákjainak zongorakoncertje következett. Kedden az irodalomé volt a főszerep. A kastélyerkélyen Cristian Svecz Şoapte (Suttogások) című idén megjelent kötetét Nicoleta Latis könyvtáros méltatta. A versek és a hirtelen jött májusi zápor után a Czier Zsolt mezőfényi karmester vezette rézfúvósok szolgáltattak minőségi térzenét. Másnap délután a tervek szerint kötetlen beszélgetésre került volna sor A hivatásos színház esélye Nagykárolyban címmel, ám ez érdeklődés hiányában elmaradt.
„Az, hogy az előzetesen írásban meghívott városvezetők közül senki sem jött el, kellőképp minősíti az esetlegesen létesítendő nagykárolyi színtársulat életképességét. Sajnos még a tervek szintjéig sem jutott el a kezdeményezés. Ezzel a hozzáállással mind a városlakók, mind az önkormányzati képviselők sokat veszítenek. Ha minden a tervek szerint megy, és milliókat költenek majd a színházépület felújítására, akkor azt rendeltetésszerűen kellene használni” – fejtette ki lapunknak Paul Sarvadi, a projekt ötletgazdája. Szerda este a Ceatara, a Rekettye és a Iedera néptáncegyüttesek előadására került sor.
A fesztivál negyedik napján Corneliu Bala művelődésszervezőre, műfordítóra, íróra emlékeztek tisztelői, barátai. A beszélgetésen felmerült a lehetősége egy Bala-szobor állításának. Este ideiglenesen teátrummá alakult a kastély több száz éves padlása, ahol egy magyar és egy román darabot tekinthetett meg a közönség, mindkettőt Paul Sarvadi rendezésében. A román nyelvű darabot maga a rendező, a magyar nyelvűt pedig Kiss Zita és Vida István adta elő. Pénteken délután 5 órától a kastély bástyájában nyílt képkiállításon az érdeklődők pincékben készült fotókat tekinthettek meg.
A Fejjel lefelé (Upside Down) elnevezésű tárlaton Szomor Attila, Simay Zsolt és Gödri Alpár Béla munkái szerepeltek. Egy órával később a Collegium régizene-együttes koncertezett a kastély lovagtermében. A középkori és reneszánsz dallamok után irodalmi kávéház nyílt a kastélykerti szökőkút körül, ahol minőségi dzsessz és komolyzene mellett irodalmi művek is elhangzottak. A szombati zárónapot az Európa-napnak szentelték a nagykárolyiak. Futóversenyt, uniós témájú vetélkedőket és könnyűzenei koncertet szerveztek a partiumi kisváros lakóinak.
Az idei fesztiválhoz a szervezők igyekeztek saját forrásból megteremteni a szükséges pénzt. „Helyieknek, helyi erőből, tájspecifikusnak mondható programpontokat akartunk nyújtani. A fesztivál minden mozzanata ingyenes volt, és a nézőszámból úgy vettük észre, hogy a színházi és zenés műsorszámok voltak a legkedveltebbek. Reméljük, mindenkinek tudtunk újat és maradandót nyújtani” – tette hozzá Georgescu Bogdan, a kultúrház vezetője.
Erdélyi művészeket is díjaztak hétfő este Budapesten, ahol átadták a Színházi Kritikusok Céhe elismeréseit.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.