2009. július 13., 11:462009. július 13., 11:46
Az alkotó dróthálóból, szalagokra vágott fémlemezből, betonvasból, lécekből, ágakból és papírból hozott létre absztrakt formákat. „A kiállítás nem más, mint a térrel való játék. A legegyszerűbb elemekből, a síkból és a vonalból kiindulva, megpróbáltam a lehető legtöbbet kifejezni” – nyilatkozta Bóné Rudolf, akit már egyetemista kora óta foglalkoztat a téma. Az alkotások legtöbbje mozgatható, a felfüggesztett kompozíciók megforgathatók, egyes csuklós illesztésű szerkezeteket pedig „az optimális formát kereső” művész vagy akár a látogató rendezheti át új konfigurációba.
Az alkotó szándéka az volt, hogy ezáltal az időt mint negyedik dimenziót is integrálja a munkákba. A művész négy részre tagolta az anyagot, az épület egy-egy szintjéhez igazodva: a földszinten a Galaktikus struktúrák láthatók, az első emeleti rész a Kiterjedés, a második emeleti a Térbeli kaligráfiák megjelölést, míg a padláson kiállított anyag a Fehér tér elnevezést kapta. A temporalitás a művek további sorsában is markánsan fog érvényesülni, a kiállítás bezárását követően ugyanis a fémből készült munkákat egy úthenger fogja összelapítani. Ezzel bezárul a kör, mondja az alkotó, a kétdimenziós alkotóelemekből előállított háromdimenziós struktúrák, új formákba rendeződve, újra kétdimenziós elemekké válnak.
Bóné Rudolf a 80-as években a 35-ös Műhely nagyváradi csoportjának karizmatikus tagja és több országos visszhangot keltő, formabontó tárlat résztvevője volt. Tizenöt év szünet után idén februárban állított ki először, a mostani már a harmadik egyéni tárlata 2009-ben.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.