2009. november 27., 10:512009. november 27., 10:51
„Szigethi Gyula Mihály méltatlanul elfelejtett nagy tudású embere a városnak, aki többek között a világi színjátszást is meghonosította Székelyudvarhelyen” – ismertette a Krónikával Szabó Károly, a városi könyvtár igazgatója, aki beszámolt arról is, hogy novemberben két rendezvénnyel tisztelegtek Szigethi emléke előtt.
November 13-án Csáki Árpád történész Szigethi Gyula Mihály emlékezete és Róth András Lajos történész Szigethi Gyula Mihály tartalomjegyzéke címmel tartott előadást, bemutatva a neves professzor munkásságát.
Szerdán este telt ház előtt zajlott a Tomcsa Sándor Színház színművészei és diákok közreműködésével Szigethi Gyula Mihály Százszorszép című vígjátékának felolvasószínházi előadása.
A Százszorszép a felvilágosodás eszméit hordozó, jellem- és helyzetkomikumával nevettető mű, mely elénk tárja a 19. század eleji erdélyi kisvárosi életet, megismertetve annak jellegzetes figuráit.
| Marosvásárhelyen született 1759-ben, de Székelyudvarhelyen élt és alkotott, itt hunyt el 1837-ben. Drámaíró, Székelyudvarhely helytörténetírója, tanár. Tanulmányait szülővárosában, majd Marburgban, Göttingenben, Stuttgartban és Bécsben végezte. Ezt követően grófi családoknál (gr. Bethlen Sándor, majd gr. Teleki József) volt nevelő, majd 1797-től a székelyudvarhelyi református kollégium bölcsészeti tanszékének tanára. Tanári munkássága kiemelkedő, számos reform fűződik a nevéhez, új tantárgyak (irodalomtörténet, irodalomkritika, statisztika, politika, törvényismeret) oktatását kezdeményezi. 1801-ben megalapítja a Székelyudvarhelyen a diákszínjátszás kezdetét jelentő „Játzdó-Színt”. Több kötetben jelentette meg Székelyudvarhely történetének leírását, drámákat írt és fordított. |
Ugyanakkor a korabeli Székelyudvarhelyre kalauzol, hiszen a szereplők „a Botos utcán, a hosszú Bethlen utcán a romokban heverő vár és a sópiac körül járnak-kelnek”.
A felolvasószínház sikere arra ösztönzi a szervezőket, hogy más helyszíneken is bemutassák Szigethi Gyula Mihály drámaírói munkásságának egyik legjobb darabját.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.