2009. május 05., 10:522009. május 05., 10:52
Oberon tündérkirály meg akarja leckéztetni Titánia tündérkirálynét; két fiatal pár furcsa szerelmes kalandba keveredik az athéni erdőben; egy csapat műkedvelő mester pedig színjátékot készül előadni Theseus, Athén hős hercege és Hippolyta amazon királynő menyegzőjének tiszteletére. A cselekmény Szentiván éjjelén játszódik, amikor a néphit szerint életre kelnek a tündérek, manók, az álomvilág csodalényei, hogy megtréfálják az embereket. Álom és valóság között megszűnik a határ ezen az éjszakán.
Török Viola rendezőt már rég foglalkoztatja ez a Shakespeare-darab, évekkel ezelőtt a sepsiszentgyörgyi zeneiskola diákjaival vitte színre a szerelem misztériumát feszegető komédiát. Olvasatában a fiú-lány kapcsolat ösztönös egymásra villanásokban, találkozásokban fogalmazódik meg, a platóni gondolatra épít, amely szerint a szerelemben lehetünk újra egészek, megtalálva a másik felünket, de ez kizárólag a véletlen műve. Szerinte az álom megvilágítja vágyainkat, összekuszálja, majd letisztítja gondolatainkat.
Rendezésében a varázsszer nem a virág, hanem a tiszta víz, a forrás, az újjászületés szimbóluma. A mesteremberek szerepét a sepsiszentgyörgyi előadásban nők játsszák, a rendező szerint ők azok, akik együtt lélegeznek a társadalommal, lereagálják annak történéseit. „A férfitársadalomban elnyomott nő, ha kiveszi a részét a munkából, kivívja a jogát a szerelemre és a szabad választásra” – vallja a rendező.
A tündérek világa az indiai kultúrát jeleníti meg, ez képviseli az előadásban a szerelem és a lélek tantrikus egységét, a távol-keleti kultúra segíti az európait, hogy megtalálja a test és a lélek egységét. Az előadás színpadra állításában a rendező munkatársai voltak: Fatma Mohamed koreográfus, Bartha József díszlet- és jelmeztervező, Könczei Árpád zeneszerző-koreográfus, Sebastian-Vlad Popa és Nagy B. Sándor dramaturgok, valamint Deák Barna szcenikus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok