2009. május 05., 10:522009. május 05., 10:52
Oberon tündérkirály meg akarja leckéztetni Titánia tündérkirálynét; két fiatal pár furcsa szerelmes kalandba keveredik az athéni erdőben; egy csapat műkedvelő mester pedig színjátékot készül előadni Theseus, Athén hős hercege és Hippolyta amazon királynő menyegzőjének tiszteletére. A cselekmény Szentiván éjjelén játszódik, amikor a néphit szerint életre kelnek a tündérek, manók, az álomvilág csodalényei, hogy megtréfálják az embereket. Álom és valóság között megszűnik a határ ezen az éjszakán.
Török Viola rendezőt már rég foglalkoztatja ez a Shakespeare-darab, évekkel ezelőtt a sepsiszentgyörgyi zeneiskola diákjaival vitte színre a szerelem misztériumát feszegető komédiát. Olvasatában a fiú-lány kapcsolat ösztönös egymásra villanásokban, találkozásokban fogalmazódik meg, a platóni gondolatra épít, amely szerint a szerelemben lehetünk újra egészek, megtalálva a másik felünket, de ez kizárólag a véletlen műve. Szerinte az álom megvilágítja vágyainkat, összekuszálja, majd letisztítja gondolatainkat.
Rendezésében a varázsszer nem a virág, hanem a tiszta víz, a forrás, az újjászületés szimbóluma. A mesteremberek szerepét a sepsiszentgyörgyi előadásban nők játsszák, a rendező szerint ők azok, akik együtt lélegeznek a társadalommal, lereagálják annak történéseit. „A férfitársadalomban elnyomott nő, ha kiveszi a részét a munkából, kivívja a jogát a szerelemre és a szabad választásra” – vallja a rendező.
A tündérek világa az indiai kultúrát jeleníti meg, ez képviseli az előadásban a szerelem és a lélek tantrikus egységét, a távol-keleti kultúra segíti az európait, hogy megtalálja a test és a lélek egységét. Az előadás színpadra állításában a rendező munkatársai voltak: Fatma Mohamed koreográfus, Bartha József díszlet- és jelmeztervező, Könczei Árpád zeneszerző-koreográfus, Sebastian-Vlad Popa és Nagy B. Sándor dramaturgok, valamint Deák Barna szcenikus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok