2009. május 05., 10:522009. május 05., 10:52
Oberon tündérkirály meg akarja leckéztetni Titánia tündérkirálynét; két fiatal pár furcsa szerelmes kalandba keveredik az athéni erdőben; egy csapat műkedvelő mester pedig színjátékot készül előadni Theseus, Athén hős hercege és Hippolyta amazon királynő menyegzőjének tiszteletére. A cselekmény Szentiván éjjelén játszódik, amikor a néphit szerint életre kelnek a tündérek, manók, az álomvilág csodalényei, hogy megtréfálják az embereket. Álom és valóság között megszűnik a határ ezen az éjszakán.
Török Viola rendezőt már rég foglalkoztatja ez a Shakespeare-darab, évekkel ezelőtt a sepsiszentgyörgyi zeneiskola diákjaival vitte színre a szerelem misztériumát feszegető komédiát. Olvasatában a fiú-lány kapcsolat ösztönös egymásra villanásokban, találkozásokban fogalmazódik meg, a platóni gondolatra épít, amely szerint a szerelemben lehetünk újra egészek, megtalálva a másik felünket, de ez kizárólag a véletlen műve. Szerinte az álom megvilágítja vágyainkat, összekuszálja, majd letisztítja gondolatainkat.
Rendezésében a varázsszer nem a virág, hanem a tiszta víz, a forrás, az újjászületés szimbóluma. A mesteremberek szerepét a sepsiszentgyörgyi előadásban nők játsszák, a rendező szerint ők azok, akik együtt lélegeznek a társadalommal, lereagálják annak történéseit. „A férfitársadalomban elnyomott nő, ha kiveszi a részét a munkából, kivívja a jogát a szerelemre és a szabad választásra” – vallja a rendező.
A tündérek világa az indiai kultúrát jeleníti meg, ez képviseli az előadásban a szerelem és a lélek tantrikus egységét, a távol-keleti kultúra segíti az európait, hogy megtalálja a test és a lélek egységét. Az előadás színpadra állításában a rendező munkatársai voltak: Fatma Mohamed koreográfus, Bartha József díszlet- és jelmeztervező, Könczei Árpád zeneszerző-koreográfus, Sebastian-Vlad Popa és Nagy B. Sándor dramaturgok, valamint Deák Barna szcenikus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Látogatottsági adatok