2011. január 21., 08:592011. január 21., 08:59
„Aki megért és megértet, egy népet megéltet.” Kányádi Sándor ezen sorai végigkísérték a költő életét. Olvasói, rajongói nagy számban vettek részt a szerda esti közönségtalálkozón, voltak, akik már helyet sem kaptak a művelődési ház koncerttermében. A Magyar Kultúra Napja alkalmából a Kossuth- és számtalan más díjjal kitüntetett erdélyi magyar költőnek a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja, a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Kovászna Megyei Művelődési Központ szervezett közönségtalálkozó körutat, hogy a székelyföldiek személyesen is találkozhassanak az innen elszármazott és évtizedekig Kolozsváron munkálkodó költővel.
A zsúfolásig telt teremben a kisiskolásoktól a nagyszülőkig mindenki hangosan kapcsolódott be a költő által elkezdett Petőfi-versbe. „Itt van az ősz, itt van újra…” – szavalta kórusban a közönség, Kányádi szerint ez amolyan vizsgapélda volt, amelyet tapasztalata szerint bárhol a világon ismernek a magyarok. De legalább enynyire ismerik a Kányádi-verseket is, hiszen a közönségből is többen szavaltak a költő alkotásaiból. Nem is meglepő a dolog, már csak azért sem, mert a Kányádi-versek a Napsugár gyereklaptól kezdve a magyar irodalmi tankönyvekig és a művelődési folyóiratokig mindenhol feltalálhatók.
A szerdai találkozón a költő életének számtalan fontos pillanatát elevenítették fel, beszélt például a kettős állampolgárság egykori és mostani megszerzésének körülményeiről és fontosságáról. Elmesélte, hogy az anyaországba való kitelepedésükkor jelentős összeget kellett kifizetni a magyar kormánynak az állampolgárság megszerzéséért annak ellenére, hogy már akkor nagyon sok verse szerepelt az anyaországi irodalmi tankönyvekben is, de akkoriban ez sem bizonyította kellőképpen magyarságát. Ez persze nem hagyott mély nyomot a költőben, csupán édesapja dédelgetett álmát váltotta valóra, aki a „kicsi haza” tagja szeretett volna lenni.
Szó esett a nagyvilágban való utazásairól, kiemelten a Buenos Aires-i látogatásáról, amelynek eredményeképpen a mai napig ápolja a kapcsolatot az ott megismert magyar családdal, akik távol a „kicsi hazától” is őrzik magyarságukat és ismerik a magyar irodalom nagyjainak alkotásait. Kányáditól származik a Benedek Eleknek emléket állító, erdélyi kősziklából faragott Elek apó kútjának ötlete, amelyből több anyaországi helyszín után Udvarhelyen is épült egy.
„A szavak vándorköszörűse vagyok” – jellemezte magát a költő, akinek a Kölcsey Himnuszához kötődő jeles naphoz is volt némi hozzáfűznivalója. „Isten, áldd meg a magyart ott, ahol van, felekezettől függetlenül” – hangsúlyozta Kányádi. Végezetül a Székelyföld jeles szülötte azt kívánta az udvarhelyieknek, hogy teljen minden nap a magyar kultúra jegyében. A szerdán útjára indított közönségtalálkozókörút ma délelőtt Kovásznán, délután pedig Kézdivásárhelyen folytatódott, de a következő napokban Baróton és Sepsiszentgyörgyön is találkozhatnak Kányádi Sándorral az érdeklődők.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.