Fotó: A szerző felvétele
2009. június 04., 10:262009. június 04., 10:26
Köszöntőjében Egyed Emese költőnő, egyetemi tanár kiemelte: díszkaput, allegorikus átjárót szándékozott nyitni a könyvek, az olvasás felé. Kosztolányi Babitshoz írt levelével szemléltette, milyen érdekesen épülnek egymásra az egyetemes kultúra kövei.
„Rendkívüli értékkel bír a könyves kultúra, és hiszem, hogy ez minden vészt túlélve megmarad, mert a könyvek sorsa szorosan összekapcsolódik az emberi sorssal, az egyének akaratával” – fogalmazott a kolozsvári vendég.
„A könyves napok a találkozások mellett jó alkalmat adnak arra, hogy nyelvi ajándékokat adjunk egymásnak” – zárta köszöntő, beszédét a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Irodalomtudományi Tanszékének munkatársa.
„Elégedetlen embernek tartom magam. Nem értek egyet azzal, ami szűk hazámban és ebben a nagyvilágban történik manapság. Elégedetlenségem azonban nem dühvel, hanem segíteni akarással párosul. Szavaimmal, írásaimmal szeretnék ennek az elkeseredett világnak a segítségére sietni” – mesélte szatmári közönségének Jókai Anna (képünkön), aki szerint a mai világban az író és szellemi termékei karanténba vannak zárva.
Elmondta: nem szereti a panelrealizmust, sem a mostanában oly divatos, ám szerinte semmitmondó, szóbűvészkedő irodalmat. „Spirituális realizmusnak nevezik azt a fajta írást, amelyet én művelek. Egyet is értek ezzel, mert szeretem magasabb szinteken keresni az okokat és a célt” – részletezte művészetének lényegét az írónő, aki szerint nagy szükség van az irodalom segítségére, hiszen az ország, a magyar nemzet, az ’56-os zászlóhoz hasonlóan, a közepén lyukas.
„Ezt a lyukat máig nem sikerült befoldozni, és csak a szélek mutatják, hogy van, azok tartják még össze” – szemléltette gondolatait Jókai Anna. A kedd esti rendezvény záróeseményeként a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Szatmár Megyei Fiókszervezete és a Kárpátaljai Magyar Iskolai Könyvtárosokért Alapítvány együttműködési nyilatkozatot írt alá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok