Fotó: A szerző felvétele
2009. június 04., 10:262009. június 04., 10:26
Köszöntőjében Egyed Emese költőnő, egyetemi tanár kiemelte: díszkaput, allegorikus átjárót szándékozott nyitni a könyvek, az olvasás felé. Kosztolányi Babitshoz írt levelével szemléltette, milyen érdekesen épülnek egymásra az egyetemes kultúra kövei.
„Rendkívüli értékkel bír a könyves kultúra, és hiszem, hogy ez minden vészt túlélve megmarad, mert a könyvek sorsa szorosan összekapcsolódik az emberi sorssal, az egyének akaratával” – fogalmazott a kolozsvári vendég.
„A könyves napok a találkozások mellett jó alkalmat adnak arra, hogy nyelvi ajándékokat adjunk egymásnak” – zárta köszöntő, beszédét a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Irodalomtudományi Tanszékének munkatársa.
„Elégedetlen embernek tartom magam. Nem értek egyet azzal, ami szűk hazámban és ebben a nagyvilágban történik manapság. Elégedetlenségem azonban nem dühvel, hanem segíteni akarással párosul. Szavaimmal, írásaimmal szeretnék ennek az elkeseredett világnak a segítségére sietni” – mesélte szatmári közönségének Jókai Anna (képünkön), aki szerint a mai világban az író és szellemi termékei karanténba vannak zárva.
Elmondta: nem szereti a panelrealizmust, sem a mostanában oly divatos, ám szerinte semmitmondó, szóbűvészkedő irodalmat. „Spirituális realizmusnak nevezik azt a fajta írást, amelyet én művelek. Egyet is értek ezzel, mert szeretem magasabb szinteken keresni az okokat és a célt” – részletezte művészetének lényegét az írónő, aki szerint nagy szükség van az irodalom segítségére, hiszen az ország, a magyar nemzet, az ’56-os zászlóhoz hasonlóan, a közepén lyukas.
„Ezt a lyukat máig nem sikerült befoldozni, és csak a szélek mutatják, hogy van, azok tartják még össze” – szemléltette gondolatait Jókai Anna. A kedd esti rendezvény záróeseményeként a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Szatmár Megyei Fiókszervezete és a Kárpátaljai Magyar Iskolai Könyvtárosokért Alapítvány együttműködési nyilatkozatot írt alá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok