2009. december 14., 09:142009. december 14., 09:14
A múzeum munkatársai kárpátaljai kollégáikkal közösen több határon átívelő európai uniós pályázat segítségével térképezték fel az egykori Ugocsa vármegye területén található kulturális értékeket. Viorel Ciubotă, az intézmény igazgatója a megnyitón elmondta, jelenleg Ugocsa egyharmada Romániában, a nagyobbik része pedig Ukrajnában fekszik.
„Az a legérdekesebb, hogy a határok átrendezésével az ott élők kulturális értékei nem változtak. Ha a szatmáriak átmennek a határon, otthon érezhetik magukat: ugyanolyan templomok vannak ma is odaát, ugyanolyan szokások élnek, mint nálunk” – részletezte tapasztalatait a történész. Szilágyi Levente, a múzeum néprajz szakos munkatársa arról számolt be, hogy „ez az első ilyen jellegű kiállítás. Az itt látható fotók nem művészi munkák, hanem dokumentum jellegűek és értékűek – és megpróbálják megmutatni az ugocsai kulturális örökség sokszínűségét” – ismertette a kiállítást a kutató.
A szatmári tárlaton olyan képeket láthatnak az érdeklődők, amelyek református, római és görög katolikus, valamint ortodox templomok belső és külső díszítéseit ábrázolják. Emellett több középkori és ókori vár romjait, helyi tájházak berendezéseit, főúri kúriákat, utca- és életképeket mutatnak be a kiállítás összeállítói, amelyek a román–ukrán határ menti, egykori ugocsai falvak mindennapjaiba, kultúrájába nyújtanak betekintést.
Gindele Róbert, a múzeum régésze, aki szakértőként vett részt a kutatásban, lapunk kérdésére elmondta, több fontos eredmény is született Ugocsa kulturális térképének elkészítésekor. „Munkatársaink számos interjút, népdalt rögzítettek, rengeteg fotót készítettek, és több ismeretterjesztő füzetecske is megjelent már a témában, amelynek elméletileg folytatása is lesz, hiszen az összegyűjtött anyag alapját képezheti a komoly tudományos munkának” – tette hozzá a múzeum régészeti részlegének vezetője.
A Képek, történelem, hagyomány című tárlat anyaga 30 település adatait dolgozza fel részletesen, és kitűnő alapot nyújt a jövőbeli turisztikai tevékenységek számára is.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.