2009. december 14., 09:142009. december 14., 09:14
A múzeum munkatársai kárpátaljai kollégáikkal közösen több határon átívelő európai uniós pályázat segítségével térképezték fel az egykori Ugocsa vármegye területén található kulturális értékeket. Viorel Ciubotă, az intézmény igazgatója a megnyitón elmondta, jelenleg Ugocsa egyharmada Romániában, a nagyobbik része pedig Ukrajnában fekszik.
„Az a legérdekesebb, hogy a határok átrendezésével az ott élők kulturális értékei nem változtak. Ha a szatmáriak átmennek a határon, otthon érezhetik magukat: ugyanolyan templomok vannak ma is odaát, ugyanolyan szokások élnek, mint nálunk” – részletezte tapasztalatait a történész. Szilágyi Levente, a múzeum néprajz szakos munkatársa arról számolt be, hogy „ez az első ilyen jellegű kiállítás. Az itt látható fotók nem művészi munkák, hanem dokumentum jellegűek és értékűek – és megpróbálják megmutatni az ugocsai kulturális örökség sokszínűségét” – ismertette a kiállítást a kutató.
A szatmári tárlaton olyan képeket láthatnak az érdeklődők, amelyek református, római és görög katolikus, valamint ortodox templomok belső és külső díszítéseit ábrázolják. Emellett több középkori és ókori vár romjait, helyi tájházak berendezéseit, főúri kúriákat, utca- és életképeket mutatnak be a kiállítás összeállítói, amelyek a román–ukrán határ menti, egykori ugocsai falvak mindennapjaiba, kultúrájába nyújtanak betekintést.
Gindele Róbert, a múzeum régésze, aki szakértőként vett részt a kutatásban, lapunk kérdésére elmondta, több fontos eredmény is született Ugocsa kulturális térképének elkészítésekor. „Munkatársaink számos interjút, népdalt rögzítettek, rengeteg fotót készítettek, és több ismeretterjesztő füzetecske is megjelent már a témában, amelynek elméletileg folytatása is lesz, hiszen az összegyűjtött anyag alapját képezheti a komoly tudományos munkának” – tette hozzá a múzeum régészeti részlegének vezetője.
A Képek, történelem, hagyomány című tárlat anyaga 30 település adatait dolgozza fel részletesen, és kitűnő alapot nyújt a jövőbeli turisztikai tevékenységek számára is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok