Fotó: Nagy Boglárka
Szabó Róbert Csaba fiatal erdélyi író kapta az idei Mészöly Miklós-díjat, amelyet csütörtökön, a névadó születésének 96. évfordulóján adtak át Mészöly szülővárosában, Szekszárdon.
2017. január 19., 16:042017. január 19., 16:04
A Mészöly Miklós Egyesület az elismerést Szabó Róbert Csaba Alakváltók című regényéért ítélte oda, amely az 1950-es évek Romániájában játszódik, és tavaly jelent meg a Jelenkor Kiadónál. A díjat a szekszárdi Művészetek Házában csütörtökön rendezett Mészöly Miklós-emléknapon az egyesület elnöke, Szörényi László irodalomtörténész adta át a szilágybagosi születésű, jelenleg Marosvásárhelyen élő írónak.
Szkárosi Endre, a szervezet alelnöke méltatásában azt mondta, hogy ezúttal egy olyan író művét díjazták, aki mindannyiunk számára kiemelkedő eseményt, az 1989-es romániai forradalmat állította a regény történetének fókuszába, úgy, hogy a történetet néhány szereplő tapasztalásából bontja ki, ami így kollektív élményként is értelmezhető. Szabó sajátos elbeszélői szerkezetet alakított ki, amelyhez tartja magát akkor is, amikor a hagyományos narráció módszerei megkönnyítenék a dolgát – jegyezte meg az MTI beszámolója szerint.
A szerző a romániai forradalmat keretként használó regényének főhősét az 1950-es években – sok katonaszökevényhez hasonlóan – a hegyekben bujkáló „ellenállóról”, Pusztai Ferencről mintázta, a kötet címe azokra a változásokra utal, amelyeken az emberek a hatalomnak való megfelelés kényszere miatt átmennek. „Szabó Róbert Csaba alapos sajtótörténeti kutatást végzett azért, hogy bemutassa a féregtermészetű román kommunizmus elpusztíthatatlan szereplőinek átváltozásait” – mondta a díjazott műről Szörényi László.
Hozzátette: a regény magyar, székely és román szereplői egyaránt elszenvedői és rabjai ennek a rendszernek, amely ördögi taktikával fordít mindenkit mindenki ellen, hogy fennmaradjon. Szilasi László kritikájára utalva azt mondta: a magyar irodalom abban az értelemben is nagy, hogy sok irodalmi nyelvjárása van; az egyik ilyen az erdélyi irodalom, ezért öröm, hogy a műben megvalósul az egység és az „elkülönbözöttség” összhangja.
A díjazott mások mellett arról beszélt, hogy Mészöly Miklóst és Ottlik Gézát egyaránt mesterének tartja. Személyes kötődése is van Mészöly egyik legismertebb művéhez, szilágysági szülőfalujából ugyanis fiatalon rálátott Az atléta halála című Mészöly-regény egyik fontos helyszínére, a Vlegyászára (Vigyázó-hegységre).
Szabó Róbert Csaba 1981-ben született Szilágybagoson, jelenleg Marosvásárhelyen él. 2005-től a Látó című folyóirat szerkesztője. Regényei, novellái 2006 óta jelennek meg a Bookart, a Libri és a Jelenkor gondozásában, emellett több rádiójátékot, forgatókönyvet, drámát is írt. Többek között elnyerte a Gion Nándor és Móricz Zsigmond alkotói ösztöndíjat, 2014-ben az Alakváltók történetével pedig megnyerte a 3. Magyar Forgatókönyv Börze fődíját.
A Mészöly Miklós irodalmi hagyatékát gondozó egyesület 2004-ben alapított elismerést kortárs magyar íróknak; 2005 óta Márton László, Darvasi László, Macsovszky Péter, Cserna-Szabó András, posztumusz Baka István (1948-1995), Péterfy Gergely, Zalán Tibor, Szkárosi Endre, Győrffy Ákos, Borbély Szilárd (1963-2014) és Danyi Zoltán kapta meg a díjat.
Az egyesület évről évre átadja a Mészöly Miklós-emlékplakettet is, amelyet ezúttal Thomka Beáta irodalomtörténész, egyetemi tanár kapott. A kutató 1995-ben monográfiát publikált Mészöly Miklósról, a Jelenkor Kiadó Mészöly-életműsorozatának szerkesztője és a Digitális Irodalmi Akadémia Mészöly-szakértője is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!