Fotó: Nagy Boglárka
Szabó Róbert Csaba fiatal erdélyi író kapta az idei Mészöly Miklós-díjat, amelyet csütörtökön, a névadó születésének 96. évfordulóján adtak át Mészöly szülővárosában, Szekszárdon.
2017. január 19., 16:042017. január 19., 16:04
A Mészöly Miklós Egyesület az elismerést Szabó Róbert Csaba Alakváltók című regényéért ítélte oda, amely az 1950-es évek Romániájában játszódik, és tavaly jelent meg a Jelenkor Kiadónál. A díjat a szekszárdi Művészetek Házában csütörtökön rendezett Mészöly Miklós-emléknapon az egyesület elnöke, Szörényi László irodalomtörténész adta át a szilágybagosi születésű, jelenleg Marosvásárhelyen élő írónak.
Szkárosi Endre, a szervezet alelnöke méltatásában azt mondta, hogy ezúttal egy olyan író művét díjazták, aki mindannyiunk számára kiemelkedő eseményt, az 1989-es romániai forradalmat állította a regény történetének fókuszába, úgy, hogy a történetet néhány szereplő tapasztalásából bontja ki, ami így kollektív élményként is értelmezhető. Szabó sajátos elbeszélői szerkezetet alakított ki, amelyhez tartja magát akkor is, amikor a hagyományos narráció módszerei megkönnyítenék a dolgát – jegyezte meg az MTI beszámolója szerint.
A szerző a romániai forradalmat keretként használó regényének főhősét az 1950-es években – sok katonaszökevényhez hasonlóan – a hegyekben bujkáló „ellenállóról”, Pusztai Ferencről mintázta, a kötet címe azokra a változásokra utal, amelyeken az emberek a hatalomnak való megfelelés kényszere miatt átmennek. „Szabó Róbert Csaba alapos sajtótörténeti kutatást végzett azért, hogy bemutassa a féregtermészetű román kommunizmus elpusztíthatatlan szereplőinek átváltozásait” – mondta a díjazott műről Szörényi László.
Hozzátette: a regény magyar, székely és román szereplői egyaránt elszenvedői és rabjai ennek a rendszernek, amely ördögi taktikával fordít mindenkit mindenki ellen, hogy fennmaradjon. Szilasi László kritikájára utalva azt mondta: a magyar irodalom abban az értelemben is nagy, hogy sok irodalmi nyelvjárása van; az egyik ilyen az erdélyi irodalom, ezért öröm, hogy a műben megvalósul az egység és az „elkülönbözöttség” összhangja.
A díjazott mások mellett arról beszélt, hogy Mészöly Miklóst és Ottlik Gézát egyaránt mesterének tartja. Személyes kötődése is van Mészöly egyik legismertebb művéhez, szilágysági szülőfalujából ugyanis fiatalon rálátott Az atléta halála című Mészöly-regény egyik fontos helyszínére, a Vlegyászára (Vigyázó-hegységre).
Szabó Róbert Csaba 1981-ben született Szilágybagoson, jelenleg Marosvásárhelyen él. 2005-től a Látó című folyóirat szerkesztője. Regényei, novellái 2006 óta jelennek meg a Bookart, a Libri és a Jelenkor gondozásában, emellett több rádiójátékot, forgatókönyvet, drámát is írt. Többek között elnyerte a Gion Nándor és Móricz Zsigmond alkotói ösztöndíjat, 2014-ben az Alakváltók történetével pedig megnyerte a 3. Magyar Forgatókönyv Börze fődíját.
A Mészöly Miklós irodalmi hagyatékát gondozó egyesület 2004-ben alapított elismerést kortárs magyar íróknak; 2005 óta Márton László, Darvasi László, Macsovszky Péter, Cserna-Szabó András, posztumusz Baka István (1948-1995), Péterfy Gergely, Zalán Tibor, Szkárosi Endre, Győrffy Ákos, Borbély Szilárd (1963-2014) és Danyi Zoltán kapta meg a díjat.
Az egyesület évről évre átadja a Mészöly Miklós-emlékplakettet is, amelyet ezúttal Thomka Beáta irodalomtörténész, egyetemi tanár kapott. A kutató 1995-ben monográfiát publikált Mészöly Miklósról, a Jelenkor Kiadó Mészöly-életműsorozatának szerkesztője és a Digitális Irodalmi Akadémia Mészöly-szakértője is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!