2009. szeptember 21., 09:502009. szeptember 21., 09:50
Szombaton a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum és a sepsiszentgyörgyi múzeum közös néprajzi kiállítását nyitották meg – a tárlatot és a hozzá kapcsolódó rendezvényt tavaly nyáron nagy sikerrel mutatták be Veszprémben. Szőcsné Gazda Enikő, a kiállítás sepsiszentgyörgyi kurátora a Krónikának elmondta, Balaton-felvidék és a Székelyföld szokáshagyományait hasonlították össze.
A veszprémi múzeum munkatársai az egész évi kulcspontokra, a sepsiszentgyörgyiek öt-hat fontos jelenetre összpontosítva mutatták be a népi szokásokat. Míg a magyarországiak nagyobbrészt már kihalt hagyományokat elevenítettek fel, a sepsiszentgyörgyi néprajzos a ma is élő szokásokat ismerteti meg.
„Az alapgondolatok és elemek hasonlítanak a két tájegységben, de általában más csomópontok köré szerveződnek, például Balaton-felvidéken pünkösdkor ejtették meg az esővarázsolást, a Székelyföldön hasonló célja volt a húsvéti szánozásnak”– mondta Szőcsné Gazda Enikő.
Épített örökségünk védelmében címmel tartottak szakmai tanácskozást Csíkszeredában szeptember 18-án, a Kulturális Örökség Napjai Hargita megyében rendezvény keretében, a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) szervezésében. A hangsúlyt a székely települések hagyományos arculatának megőrzésére fektették. Az előadás-sorozatot Bíró Emese, a HMKK kulturális szaktanácsadója moderálta. Ferencz Angéla HMKK-igazgató köszöntője után Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke foglalta össze a megyei önkormányzat finanszírozta műemlékvédelmi programokat. A tanácselnök bemutatójából a jelenlévők megtudhatták, hogy idén 150 ezer lejt irányoztak elő a megyében található műemlékek védelmére, a minden idők legnagyobb székelyföldi ásatására 25 ezer lejt, kiemelt helyen szerepel az egyháztámogatási program, amelyre idén a javasolt összeg 400 ezer lej, a székelykapu-program keretében pedig a tanács 20 ezer lejes tőkével lépett be a Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesületbe. Fülöp Otília megyei főépítész előadásában a helyi önkormányzatok műemlékvédelemben betöltött szerepéről értekezett. |
A Székely Nemzeti Múzeum néprajzosa hangsúlyozta, azért időzítették ezt a közös tárlatot a Kulturális Örökség Napjaira, mert ettől az évtől Romániában és Magyarországon is törvény karolja fel a kulturális örökség szellemi ágazatát is, próbálják menteni, védeni a szokásokat, meséket, balladákat.
Ezek gyakran sérülékenyebbek, mint az épített örökség, hiszen egy modern vonulat nyom nélkül eltüntetheti a korábbi szokást, magyarázta a néprajzos. Az Európa-szerte elterjedt mozgalom magyar vonatkozását a szentendrei falumúzeum koordinálja, az ő felkérésükre a sepsiszentgyörgyi múzeum elsősorban a helyi magyar szokásokra fektette a hangsúlyt.
Egyébként a tárlaton bemutatott szokások 90 százaléka friss gyűjtés. A veszprémi múzeum munkatársai a térségben élő magyar, német és szlovák hagyományokat is népszerűsítették.
A Filmtettfeszt programjának dokumentumfilmes vonulata a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kap idén – jelentette be a szemle szervezőcsapata.
Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásban – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
Erdélyi művészeket is díjaztak hétfő este Budapesten, ahol átadták a Színházi Kritikusok Céhe elismeréseit.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.