2009. szeptember 21., 09:502009. szeptember 21., 09:50
Szombaton a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum és a sepsiszentgyörgyi múzeum közös néprajzi kiállítását nyitották meg – a tárlatot és a hozzá kapcsolódó rendezvényt tavaly nyáron nagy sikerrel mutatták be Veszprémben. Szőcsné Gazda Enikő, a kiállítás sepsiszentgyörgyi kurátora a Krónikának elmondta, Balaton-felvidék és a Székelyföld szokáshagyományait hasonlították össze.
A veszprémi múzeum munkatársai az egész évi kulcspontokra, a sepsiszentgyörgyiek öt-hat fontos jelenetre összpontosítva mutatták be a népi szokásokat. Míg a magyarországiak nagyobbrészt már kihalt hagyományokat elevenítettek fel, a sepsiszentgyörgyi néprajzos a ma is élő szokásokat ismerteti meg.
„Az alapgondolatok és elemek hasonlítanak a két tájegységben, de általában más csomópontok köré szerveződnek, például Balaton-felvidéken pünkösdkor ejtették meg az esővarázsolást, a Székelyföldön hasonló célja volt a húsvéti szánozásnak”– mondta Szőcsné Gazda Enikő.
| Épített örökségünk védelmében címmel tartottak szakmai tanácskozást Csíkszeredában szeptember 18-án, a Kulturális Örökség Napjai Hargita megyében rendezvény keretében, a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) szervezésében. A hangsúlyt a székely települések hagyományos arculatának megőrzésére fektették. Az előadás-sorozatot Bíró Emese, a HMKK kulturális szaktanácsadója moderálta. Ferencz Angéla HMKK-igazgató köszöntője után Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke foglalta össze a megyei önkormányzat finanszírozta műemlékvédelmi programokat. A tanácselnök bemutatójából a jelenlévők megtudhatták, hogy idén 150 ezer lejt irányoztak elő a megyében található műemlékek védelmére, a minden idők legnagyobb székelyföldi ásatására 25 ezer lejt, kiemelt helyen szerepel az egyháztámogatási program, amelyre idén a javasolt összeg 400 ezer lej, a székelykapu-program keretében pedig a tanács 20 ezer lejes tőkével lépett be a Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesületbe. Fülöp Otília megyei főépítész előadásában a helyi önkormányzatok műemlékvédelemben betöltött szerepéről értekezett. |
A Székely Nemzeti Múzeum néprajzosa hangsúlyozta, azért időzítették ezt a közös tárlatot a Kulturális Örökség Napjaira, mert ettől az évtől Romániában és Magyarországon is törvény karolja fel a kulturális örökség szellemi ágazatát is, próbálják menteni, védeni a szokásokat, meséket, balladákat.
Ezek gyakran sérülékenyebbek, mint az épített örökség, hiszen egy modern vonulat nyom nélkül eltüntetheti a korábbi szokást, magyarázta a néprajzos. Az Európa-szerte elterjedt mozgalom magyar vonatkozását a szentendrei falumúzeum koordinálja, az ő felkérésükre a sepsiszentgyörgyi múzeum elsősorban a helyi magyar szokásokra fektette a hangsúlyt.
Egyébként a tárlaton bemutatott szokások 90 százaléka friss gyűjtés. A veszprémi múzeum munkatársai a térségben élő magyar, német és szlovák hagyományokat is népszerűsítették.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok