2013. február 13., 19:112013. február 13., 19:11
A műveket egy hónap múlva Veszprémben mutatják be. A Marosvásárhelyi Műhely – MAMŰ nevet Ágoston Vilmos író adta, a 35 évvel ezelőtt megalakult csoportosulás tagjai élénk szellemi és progresszív művészeti tevékenységet folytattak. A nyolcvanas években a csoportosuláshoz tartozó képzőművészek közül sokan elhagyták Romániát. 1991-ben Budaörsön MA(születő) MŰ(vek) – MAMŰ néven alakult képzőművészeti társaság, amelynek alapító tagjai között több Erdélyből áttelepült alkotó volt.
„A 22 évvel ezelőtti újralapítás egyrészt a MAMŰ történetének folytatásaként is értelmezhető, (névazonosság, szellemi és esetenként személyi folytonosság), ugyanakkor egy új fejezet kezdeteként is. Az egyesület olyan platformot jelentett, s jelent ma is, ahol a hangsúly a kortárs képzőművészeti törekvések támogatásán, az alkotói megnyilvánulások sokszínűségének megőrzésén, a társművészetek felé nyitáson, valamint a nemzetközi művészeti párbeszédek kialakításán és ápolásán van” – olvasható az alkotócsoport honlapján. Szücs György magyarországi művészettörténész a sepsiszentgyörgyi megnyitón hangsúlyozta, az alapítók nemzedékének érdeme, hogy nem akarták ugyanazt az irányvonalat erőltetni a fiatalokra, hanem befogadóan, nyitottan viszonyultak az újabb törekvésekhez.
„A MAMŰ-kiállítás-sorozat maga a mű: a sokrétű, válogatott, több irányból érkező elemekből összetevődött műtárgyegyüttes” – szögezte le Szücs György. A művészettörténész meglátása szerint, a vándorkiállítás földrajzi íveit össze lehet fonni egy szellemi térhálóvá, melyre mindig egy újabb mű vagy életmű kapcsolódik. „A MAMŰ nem egy hibernáló egység, nem egy teoretikus megfogalmazás köré rendeződött művészcsoport, hanem folyamatosan változó és befogadó, ezért is vállalják a művészek szívesen alkotásaikat a MAMŰ-höz tartozónak” – szögezte le Szücs.
Az Idő-függések kiállítás – a tárlat leírása szerint – a művészeti praxisok sokszínűségének egy szélesebb keresztmetszetét tárja a látogatók elé. Az előre meghatározott koncepció kulcsfogalmai – az idő és a függés(ek) – egyrészt utalnak az évfordulók emlékező-, elemző-értékelő karakterére, másrészt összekapcsolásuk a kiállítás hívószavaként funkcionált. A tematikai vázba illeszkedő, erre reflektáló egyéni megközelítések lenyomataiból állt össze a kiállítás anyaga.
Szücs György a megnyitó után az MTI-nek elmondta, hogy az eseményen a MAMŰ-csoport több tagja mellett a környékbeli képzőművészek is nagy számban vettek részt, így a kiállításmegnyitó afféle művésztalálkozó-jelleget is öltött. A művészettörténész egyébként a megnyitón nem elsősorban a múltról, hanem a kiállított anyagról beszélt. Többek között a valóság és a megszületett mű viszonyára hívta fel a hallgatóság figyelmét.
Október 2. és 5. között Románia lesz a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, a szemle Magyarország és Közép-Európa egyik legfontosabb kulturális eseménye.
A Filmtettfeszt programjának dokumentumfilmes vonulata a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kap idén – jelentette be a szemle szervezőcsapata.
Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásban – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
Erdélyi művészeket is díjaztak hétfő este Budapesten, ahol átadták a Színházi Kritikusok Céhe elismeréseit.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.