
2013. február 13., 19:112013. február 13., 19:11
A műveket egy hónap múlva Veszprémben mutatják be. A Marosvásárhelyi Műhely – MAMŰ nevet Ágoston Vilmos író adta, a 35 évvel ezelőtt megalakult csoportosulás tagjai élénk szellemi és progresszív művészeti tevékenységet folytattak. A nyolcvanas években a csoportosuláshoz tartozó képzőművészek közül sokan elhagyták Romániát. 1991-ben Budaörsön MA(születő) MŰ(vek) – MAMŰ néven alakult képzőművészeti társaság, amelynek alapító tagjai között több Erdélyből áttelepült alkotó volt.
„A 22 évvel ezelőtti újralapítás egyrészt a MAMŰ történetének folytatásaként is értelmezhető, (névazonosság, szellemi és esetenként személyi folytonosság), ugyanakkor egy új fejezet kezdeteként is. Az egyesület olyan platformot jelentett, s jelent ma is, ahol a hangsúly a kortárs képzőművészeti törekvések támogatásán, az alkotói megnyilvánulások sokszínűségének megőrzésén, a társművészetek felé nyitáson, valamint a nemzetközi művészeti párbeszédek kialakításán és ápolásán van” – olvasható az alkotócsoport honlapján. Szücs György magyarországi művészettörténész a sepsiszentgyörgyi megnyitón hangsúlyozta, az alapítók nemzedékének érdeme, hogy nem akarták ugyanazt az irányvonalat erőltetni a fiatalokra, hanem befogadóan, nyitottan viszonyultak az újabb törekvésekhez.
„A MAMŰ-kiállítás-sorozat maga a mű: a sokrétű, válogatott, több irányból érkező elemekből összetevődött műtárgyegyüttes” – szögezte le Szücs György. A művészettörténész meglátása szerint, a vándorkiállítás földrajzi íveit össze lehet fonni egy szellemi térhálóvá, melyre mindig egy újabb mű vagy életmű kapcsolódik. „A MAMŰ nem egy hibernáló egység, nem egy teoretikus megfogalmazás köré rendeződött művészcsoport, hanem folyamatosan változó és befogadó, ezért is vállalják a művészek szívesen alkotásaikat a MAMŰ-höz tartozónak” – szögezte le Szücs.
Az Idő-függések kiállítás – a tárlat leírása szerint – a művészeti praxisok sokszínűségének egy szélesebb keresztmetszetét tárja a látogatók elé. Az előre meghatározott koncepció kulcsfogalmai – az idő és a függés(ek) – egyrészt utalnak az évfordulók emlékező-, elemző-értékelő karakterére, másrészt összekapcsolásuk a kiállítás hívószavaként funkcionált. A tematikai vázba illeszkedő, erre reflektáló egyéni megközelítések lenyomataiból állt össze a kiállítás anyaga.
Szücs György a megnyitó után az MTI-nek elmondta, hogy az eseményen a MAMŰ-csoport több tagja mellett a környékbeli képzőművészek is nagy számban vettek részt, így a kiállításmegnyitó afféle művésztalálkozó-jelleget is öltött. A művészettörténész egyébként a megnyitón nem elsősorban a múltról, hanem a kiállított anyagról beszélt. Többek között a valóság és a megszületett mű viszonyára hívta fel a hallgatóság figyelmét.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.