FRISSÍTVE – „Mindenképpen megtisztelő, hogy az ország elnöke felfigyelt rá és elismeri a kiadó tevékenységét. Jó érzés, hogy a Cotroceni-palotában végre egy olyan ember tölti be hivatalát, aki értékeli a kultúrák közötti párbeszédet – mondom ezt elnézve a korábbi díjazottak listáját” – nyilatkozta lapunknak H. Szabó Gyula, a kolozsvári Kriterion Könyvkiadó igazgatója annak kapcsán, hogy Klaus Johannis államfő a Kulturális Érdemrend lovagi fokozatával tüntette ki a 45 éve alapított intézményt.
2015. július 02., 12:162015. július 02., 12:16
2015. július 02., 20:272015. július 02., 20:27
Johannis a kisebbségek nyelvének és kultúrájának ápolásában játszott meghatározó szerepéért adományozta a kitüntetést az 1970-ben kisebbségi kiadóként alapított Kriterionnak. Az elnöki rendeletben olvasható indoklás szerint a Kriterion a kisebbségi és a román kultúra kölcsönhatását is előmozdította, és sikerült elfogadtatnia a párbeszédet, egymás értékeinek kölcsönös elismerését a jó együttélés feltételeként.
H. Szabó Gyula felidézte, hogy a kiadó nemcsak a rendszerváltás előtt volt „többnyelvű”, hanem egészen 1997–98-ig jelentek meg nem magyar nyelvű kötetek is náluk, csak ezután csappant meg annyira az apparátus, hogy már csak magyar könyvek kiadására vállalkozhattak.
Az igazgató fontosnak tartotta kiemelni, hogy a „zsugorodás” nem feltétlenül a támogatások csökkenésével magyarázható, hanem azzal, hogy folyamatosan csökken az olvasók száma, mára pedig a magyar szerzők munkáit nem két kiadó (annak idején a Kriterion és a Dacia adott ki magyar könyveket is), hanem mintegy tíz adja ki – bár utóbbit teljesen rendben lévő dolognak tartja.
Mint mondta, a nyomtatott könyv „bűvköréből” hamarosan ki kell szabadulni és átmenteni az írott kultúrát valamilyen népszerűbb hordozóra, így jobb is, ha egyszerre több kiadó keresi az új utakat.
„Tudatában vagyok, hogy ez az elismerés az 1970-től a mai napig a kiadó munkájában részt vett, vagy részt vevő munkatársak mindegyikének szól, de közülük is a legfontosabbak a szerzők, hiszen egy kiadó dolga az, hogy az ő üzenetüket eljuttassa az olvasóhoz. A szerző az alfája ennek a műfajnak, az olvasó pedig az ómegája – bár utóbbit egyelőre még keressük” – fogalmazott lapunknak H. Szabó Gyula.
A Kriterion Könyvkiadó alapító főszerkesztőjének emlékét ápoló Domokos Géza Egyesület elnöke, Domokos Péter arról tájékoztatta az MTI bukaresti irodáját, hogy a Kriterion az egyesület felterjesztésére kapta meg az állami kitüntetést. A 2007-ben elhunyt Domokos Géza húsz éven keresztül, 1990-ig vezette a romániai magyarság és a többi nemzeti kisebbség egyik legfontosabb szellemi műhelyévé vált kiadót.
Májusban a Balassi Intézet bukaresti központja szervezett konferenciát a kiadóról, amelyen Novák Csaba Zoltán történész felidézte: 1968-ban vetődött fel először egy romániai kisebbségi kiadó megalapításának gondolata azon a találkozón, amelyen a romániai magyar és a német kisebbség elitje találkozott az akkori román kommunista vezetőséggel.
Bartha Katalin Ágnes egyetemi oktató elmondta: a rendszerváltozás előtti időszakban a Kriterion 1987 könyvet magyarul, 623-at németül, 206-ot szerbül, 154-et ukránul, 151-et románul, 53-at jiddisül, 27-et szlovákul jelentetett meg.
A kiadó igazgatói tisztségét 1990-ben a politikai pályára lépő Domokos Gézától vette át H. Szabó Gyula, aki akkor a magyar osztály főszerkesztője volt. A finanszírozási gondok miatt nehéz helyzetbe került kiadó tevékenysége beszűkült, 1999-ben privatizálták. A ma Kolozsváron működő Kriterion kizárólag magyar nyelvű kiadó, és néhány fős szerkesztőséget működtet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!