FRISSÍTVE – „Mindenképpen megtisztelő, hogy az ország elnöke felfigyelt rá és elismeri a kiadó tevékenységét. Jó érzés, hogy a Cotroceni-palotában végre egy olyan ember tölti be hivatalát, aki értékeli a kultúrák közötti párbeszédet – mondom ezt elnézve a korábbi díjazottak listáját” – nyilatkozta lapunknak H. Szabó Gyula, a kolozsvári Kriterion Könyvkiadó igazgatója annak kapcsán, hogy Klaus Johannis államfő a Kulturális Érdemrend lovagi fokozatával tüntette ki a 45 éve alapított intézményt.
2015. július 02., 12:162015. július 02., 12:16
2015. július 02., 20:272015. július 02., 20:27
Johannis a kisebbségek nyelvének és kultúrájának ápolásában játszott meghatározó szerepéért adományozta a kitüntetést az 1970-ben kisebbségi kiadóként alapított Kriterionnak. Az elnöki rendeletben olvasható indoklás szerint a Kriterion a kisebbségi és a román kultúra kölcsönhatását is előmozdította, és sikerült elfogadtatnia a párbeszédet, egymás értékeinek kölcsönös elismerését a jó együttélés feltételeként.
H. Szabó Gyula felidézte, hogy a kiadó nemcsak a rendszerváltás előtt volt „többnyelvű”, hanem egészen 1997–98-ig jelentek meg nem magyar nyelvű kötetek is náluk, csak ezután csappant meg annyira az apparátus, hogy már csak magyar könyvek kiadására vállalkozhattak.
Az igazgató fontosnak tartotta kiemelni, hogy a „zsugorodás” nem feltétlenül a támogatások csökkenésével magyarázható, hanem azzal, hogy folyamatosan csökken az olvasók száma, mára pedig a magyar szerzők munkáit nem két kiadó (annak idején a Kriterion és a Dacia adott ki magyar könyveket is), hanem mintegy tíz adja ki – bár utóbbit teljesen rendben lévő dolognak tartja.
Mint mondta, a nyomtatott könyv „bűvköréből” hamarosan ki kell szabadulni és átmenteni az írott kultúrát valamilyen népszerűbb hordozóra, így jobb is, ha egyszerre több kiadó keresi az új utakat.
„Tudatában vagyok, hogy ez az elismerés az 1970-től a mai napig a kiadó munkájában részt vett, vagy részt vevő munkatársak mindegyikének szól, de közülük is a legfontosabbak a szerzők, hiszen egy kiadó dolga az, hogy az ő üzenetüket eljuttassa az olvasóhoz. A szerző az alfája ennek a műfajnak, az olvasó pedig az ómegája – bár utóbbit egyelőre még keressük” – fogalmazott lapunknak H. Szabó Gyula.
A Kriterion Könyvkiadó alapító főszerkesztőjének emlékét ápoló Domokos Géza Egyesület elnöke, Domokos Péter arról tájékoztatta az MTI bukaresti irodáját, hogy a Kriterion az egyesület felterjesztésére kapta meg az állami kitüntetést. A 2007-ben elhunyt Domokos Géza húsz éven keresztül, 1990-ig vezette a romániai magyarság és a többi nemzeti kisebbség egyik legfontosabb szellemi műhelyévé vált kiadót.
Májusban a Balassi Intézet bukaresti központja szervezett konferenciát a kiadóról, amelyen Novák Csaba Zoltán történész felidézte: 1968-ban vetődött fel először egy romániai kisebbségi kiadó megalapításának gondolata azon a találkozón, amelyen a romániai magyar és a német kisebbség elitje találkozott az akkori román kommunista vezetőséggel.
Bartha Katalin Ágnes egyetemi oktató elmondta: a rendszerváltozás előtti időszakban a Kriterion 1987 könyvet magyarul, 623-at németül, 206-ot szerbül, 154-et ukránul, 151-et románul, 53-at jiddisül, 27-et szlovákul jelentetett meg.
A kiadó igazgatói tisztségét 1990-ben a politikai pályára lépő Domokos Gézától vette át H. Szabó Gyula, aki akkor a magyar osztály főszerkesztője volt. A finanszírozási gondok miatt nehéz helyzetbe került kiadó tevékenysége beszűkült, 1999-ben privatizálták. A ma Kolozsváron működő Kriterion kizárólag magyar nyelvű kiadó, és néhány fős szerkesztőséget működtet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!